„Selyemréti templom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Selyemréti Szent István római katolikus templom
[[Fájl:SelyemretChurch01.jpg|bélyegkép|A templom külső képe]]
A '''Szent István római katolikus templom''' [[Miskolc]]on, a Bajcsy-Zsilinszky út 33/b. szám alatt található. Eredeti neve Vasútvidéki templom volt, mert a [[Tiszai pályaudvar]] és a [[Gömöri pályaudvar]] viszonylagos közelségében helyezkedik el. Ma aza Selyemréti (korábban Augusztus 20.) strandfürdő (Selyemréti strandfürdő) közelségét kell hangsúlyozni.
[[Fájl:SelyemretChurch02.jpg|bélyegkép|A templom belső képe]]
 
A templom építéséről már 1937-ben írtak a lapok: ''„a meghosszabbítandó Tisza István ucca egyik legszebb dísze lesz…”'', felszentelésének tervezett dátuma is ismert volt, 1938, a Szent István-év. Ez akkor nem valósult meg, a templom csak évekkel később épült fel, és 1943. szeptember 13-án szentelte fel [[Czapik Gyula]] egri érsek. Tervezője Hevesy Sándor, [[Eger|egri]] építész volt. Akkor még nem készült el a harangtorony, deés még harangja[[harang]]ja sem volt a templomnak, így a felszenteléskor nem is harangoztak). Később kapott a templom egy ideiglenes, az 1930-as években készült, 130 kg-os lélekharangot. A templom 43 m hosszú, 18 m széles, 15 m magas lett, a toronyrész enyhe hajlású gúla alakú tetővel volt fedve. Építőanyagként fontos szerepet kapott a [[beton]], a mennyezet is kazettás betonból készült. Stílusa a két világháború közötti időszakra jellemző visszafogott modernista jellegű.
A '''Szent István római katolikus templom''' [[Miskolc]]on, a Bajcsy-Zsilinszky út 33/b. szám alatt található. Eredeti neve Vasútvidéki templom volt, mert a [[Tiszai pályaudvar]] és a [[Gömöri pályaudvar]] viszonylagos közelségében helyezkedik el. Ma az Augusztus 20. strandfürdő (Selyemréti strandfürdő) közelségét kell hangsúlyozni.
 
[[Fájl:SelyemretChurch02.jpg|bélyegkép|balra|A templom belső képe]]
A templom építéséről már 1937-ben írtak a lapok: ''„a meghosszabbítandó Tisza István ucca egyik legszebb dísze lesz…”'', felszentelésének tervezett dátuma is ismert volt, 1938, a Szent István-év. Ez akkor nem valósult meg, a templom csak évekkel később épült fel, és 1943. szeptember 13-án szentelte fel [[Czapik Gyula]] egri érsek. Tervezője Hevesy Sándor, [[Eger|egri]] építész volt. Akkor még nem készült el a harangtorony, de még harangja sem volt a templomnak.
A templom dekorálására 1955-ig kellett várni, ekkor festette a szentély freskóját [[Kontuly Béla]] (1904–1983), melyen magyar szenteket és a történelem nagyjait szerepeltette ([[I. István magyar király|Szent István]], [[Árpád-házi Szent Margit]], [[Szent Erzsébet|Árpád-házi Szent Erzsébet]], [[Hunyadi János]], [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Pázmány Péter]] és mások).
 
A jelenlegi harangtorony 1980. augusztus 20-ára készült el, Horváth István tervei alapján, a következő évben pedig elkészült két új harangja is, az [[őrbottyán]]i Gombos Lajos műhelyében. A ''Szent István harang'' 710 kg-os, a ''Mária harang'' pedig 430 kg tömegű. Elkészült a templom külső felújítása és a belső fűtés is, a belsőket Takács István díszítette, 17 stációs vászonképét helyezték el benne. A templomban három mellékoltár van Szent Józsefről, a Szűzanyáról és Jézus szívéről elnevezve. A templom három szobra Szent Istvánt, Szent Terézt és Szent Antalt ábrázolják. A templom kétmanuálos, húsz regiszteres orgonája 1989-ben készült el Áment Lukács tervei szerint, és [[Seregély István (egri érsek)|Seregély István]] egri érsek szentelte fel június 4-én.
 
A templomban kórus- és zenekari hangversenyeket is tartanak, a [[Miskolci Szimfonikus Zenekar]] évi rendszerességgel itt tartja [[húsvét]]i koncertjeit.
 
A szentély freskóját [[Kontuly Béla]] festette 1955-ben. A jelenlegi torony 1980 ban készült el.