„Gyula ostroma (1529–30)” változatai közötti eltérés

| helyszín = [[GyulaGyulai (város)vár|Gyula]], [[Magyarország|Kelet-Magyarország]], [[Békés vármegye]]

A '''Gyula[[gyulai vár]] ostroma''' [[1529]]. [[július 17.|július 17-étől]] [[1530]]. [[március 16.|március 16-áig]] tartott. A várat a [[Nagyvárad|váradi]] püspök [[Czibak Imre]] [[ostrom]]olta amit Habsburg-párti katonák védtek. Habár az ostrom a [[Magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] leghosszabb ütközetének számít, de a vár körül nem voltak nagy összecsapások, sőt az ostromban egy több mint két hónapos szünet állt be időközben.

Jól példázzák ezt a zűrzavaros eseményt a [[békés vármegye]]i [[Gyula (várostelepülés)|Gyula]] vidékén lezajlott események. A vidék [[Brandenburgi György]] őrgróf tulajdonában volt, aki Habsburg Ferdinándhoz pártolt. A térséget [[1526]] és [[1527]] között a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|délvidéki]] [[szerbek]] felkelő csapatai pusztították, akik az osztrákoknak esküdtek hűséget, ennek ellenére György jobbágyai és a területen maradt katonasága végig harcolt Czibak Imre és [[Perényi Péter]] [[erdély]]i vajda oldalán a felkelők ellen, melynek közvetlen oka a szerbek kegyetlenkedései és fosztogatásai.

[[Gyulai vár|Gyula várának]] katonái tartottak Szapolyai várható támadásától, ezért igyekeztek megerősíteni magukat és állandó készenlétben voltak.<ref>Czibakot ajándékokkal próbálták maguknak megnyerni, hogy Szapolyainál kéviseltesseképviseltesse érdekeiket.</ref> Miután György parancsba adta birtokának, hogy álljanak Ferdinánd mellé, Gyula és a legtöbb vár [[Világos]], [[Zaránd]], [[Borosjenő]], [[Dézna]] és [[Pankota]] ezt megtették, s Gyula városának tisztjei pedig lefoglalták a herceg számára az adókat, s a [[Zaránd vármegye|zarándi]] dézsmát, amely kiváltotta [[Erdődi Simon]] haragját, ezért egyházi tilalom alá vette a környéket.<ref>Ezt még [[Szalaházy Tamás]] a herceg által megtett püspök is fenntartotta, egész addig amíg 440 forintot nem fizettek neki. Magyarország hadtörténete, 170. old.</ref><br>