„Cumae” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A görög neveket fonetikusan szoktuk átírni. Helyes lenen a görög elnevezést pedig görög betűkkel kiírni. |
→Cumae ma: Nincs értelme a Kümé városnevet angolosan rnunk, hiszen a hivaalos neve ma nem ez, hanem olaszul van, akkor pedig leghelyesebb az MTA szabályait betartva a görög fonetikus átírás. |
||
9. sor:
Az [[1912]]-ben elkezdett nagyméretű ásatások során felszínre kerültek az akropolisz, a Szibülla-szentély, a Zeusz-templom, stb. romjai.
==
[[Fájl:Cueva de sibila DSCN3814.JPG|250px|bélyegkép|A Szibülla-szentély]]
Az ókori település területén ma két község [[Pozzuoli]] és kisebb részben [[Bacoli]] osztozik.
15. sor:
Az antik város fő látnivalói:
* az '''Akropolisz''' és a '''Zeusz-templom''' romjai
* az '''Apollón-templom''' a
* a '''[[Szibüllák#A küméi Szibülla|Szibülla-szentély]]''' nyílása közvetlen az akropolisz kapuja alatt kezdődő kis út végén van. Csak 1932-ben találtak rá, Vergilius és egy 4. századi ismeretlen költő leírásai alapján. A szentély tulajdonképen egy hatalmas, 131 méter hosszú folyosó, több hozzá csatlakozó fülkével. A folyosó keresztmetszete lecsapott hegyű, fordított V alakú. Magassága 5 méter, legnagyobb szélessége 2,5 méter. A folyosóban egymástól egyforma távolságban 6 hasonló keresztmetszetű fülke van, amelyek egyik vége nyitott és a tengerre néz. Felettük kútszerű nyílás vezet a folyosó feletti felszínre. A folyosó közepe tájától kezdve csak a tengerrel szemben fekvő oldalon nyílnak fülkék. Ezeket mélyebbre vágták és a rómaiak a későbbiekben ciszternákká alakították át őket. A fülkék előtti falakban lyukak láthatók, melyekbe valószínűleg ajtók vagy függönytartók álltak. A folyosó legvégén levő, nagyobb, dongaboltozatos terem magasabb. Ebből három fülke nyílik. Ezt a termet találta meg először egy helybéli földműves, aki a terem folyosó felőli bejáratát befalazta és e helyiségben tárolta boroshordóit. Így a szentély borospince volt egészen a legutóbbi időkig, amikor innen kiindulva tárták fel a szentélyfolyosót. A szentélyt 1932-ben a neves régész [[Amedeo Maiuri]] tárta fel.
* a '''római alagút''' közvetlenül a Szibülla-szentély mellett, az akropolisz aljában nyílik. [[1925]]-ben találták meg és azt hitték, hogy a jósnő barlangját találták meg. A későbbiekben azonban bebizonyosodott, hogy a [[Grotta di Cocceio]]hoz hasonló hasonló, katonai
== Felhasznált irodalom ==
|