„Dorogi FC” változatai közötti eltérés

==== Az NB I küszöbén ====

 

 

A magasabb osztálynak a harmad osztályban szerepelt csapat vág neki, sőt még meg is gyengül, ugyanis Fülét visszaviszi a Honvéd, Szabó pedig [[Görögország]]ba igazol. Ennek ellenére a Dorog a középmezőnyben végez és komoly vetélytársa ellenfeleinek. Az élcsapatok ellen meglehetősen sok pontot szerez. Legyőzi a bajnok [[Csepel]]t, 5:0-ra veri a bronzérmes [[Komló]]t, 3:1-re a dobogóra törő [[Keszthely]]t. [[1989]]-ben emlékezetesen ünnepli az egyesület a 75 éves fennállását. Ebből az alkalomból kerül megrendezésre a nemzetközi Jubileumi Kupa, ahol [[csehszlovák]] csapatok mellett a kor egyik legjobb honi együttese, a megyei rivális [[Tatabánya]] is szerepel. A dorogiak ünnepelthez méltóan megnyerik a kupát, a döntőben a Tatabányát is legyőzve. A bajnokságban továbbra is biztos középcsapat és sikerül még egy hellyel előrébb végezni a tabellán, mint egy évvel korábban. [[1990]] őszén alaposan ráíjesztenek híveikre, miután nagyon gyengén kezdik az évadot. A 7. forduló után kieső helyen állnak, viszont innen egy nagyszerű időszak köszönt be Dorogon. Az őszi szezon végére elkerülnek még a kieső zóna közeléből is, tavasszal pedig jön a parádés folytatás. A [[Mohács]] elleni hazai mérkőzést [[Mészöly Kálmán]], a válogatott szövetségi kapitánya is megtekinti, aki egy bizonyos [[Orosz Ferenc]]et, a dorogi csapat ifjú tehetségét teszteli. A kapitány vizitálását a Mohács bánja is alaposan, mivel remek játékkal úgy nyer a Dorog 4:0-ra, hogy Orosz első, egyébként teljesen szabályos gólját nem adják meg, így mesterhármas helyett, két góllal kell beérnie az újdonsült válogatott-jelölt játékosnak. Párhuzamban a Magyar Kupában is sziporkáznak. Sorra búcsúztatják az NB I-es ellenfeleket, köztük a Tatabányát, a [[Veszprém]]et és a [[Rába ETO]]-t, majd a negyeddöntőben jött a [[Vác]]. Az első mérkőzésen Vácott Szedlacsek az első játékrész közepén szerzett gólját a hazaiak az utolsó percben tudják csak kiegyenlíteni. A dorogiak már az 5. helyig kapaszkodtak a bajnokságban, közben meghívást kapnak a [[Németország]]ban megrendezésre kerülő Pünkösd Kupára. Az NB II-es csapat valamennyi ellenfele [[Európa]]-klasszis egyesület, köztük a [[holland]] [[Feyenoord]], vagy éppen a [[német]] [[1. FC Kaiserslautern]], azonban a dorogiak mindenkit legyőzve immár második alkalommal hódítják el ezt a trófeát. A csapat egyenesen a kupaszereplésről esik be a Vác elleni kupavisszavágóra, ahol a 2:2-es döntetlennel az ellenfél az idegenben lőtt több gólnak, na meg a játékvezető nagylelkűségének köszönheti a továbbjutást. Pár perccel a befejezés előtt 2:2-es állásnál Orosz egyedül húzott kapura a már vert helyzetben lévő [[Koszta János]] kapussal állva szemben, amikor hátulról buktatták alig 10 méternyire a kaputól. A játékvezető kivételével mindenki 11-esnek látta. A mérkőzést közvetítő [[Knézy Jenő]] csak annyit mondott az esetnél: ''" A Vác megköszönheti a játékvezetőnek...".'' A csapatnak azonban sok egyszerre ennyi irányban koncentrálni, és érthetően elfárad, így a bajnokság végén a 7. helyen végeznek. Talán nem véletlen, hogy a szezon végén a Vác Oroszt és Szedlacseket is elviszi, ugyanakkor visszatér a Honvédból az egykori sajátnevelésű kiváló [[Sikesdi Gábor]] és vele érkezik csapattársa [[Tóth Ferenc]] is. Az új évadban a két gólerős játékos kiválása ellenére is nagy lendülettel kezdenek és 10 forduló után nem csak veretlenek, de a legtöbb mérkőzést megnyerve fej-fej mellett állnak az élen a szintén veretlen Csepellel. Éppen ekkor kerül sor az egymás elleni rangadóra, amelyet a Dorog nyer. Mindenki az NB I-et emlegeti, és nem alaptalanul. A csapat továbbra is nyeri a meccseit, miközben egy nem minden napi megtiszteltetés éri az egyesületet. Az [[olasz]] C válogatott elleni soronkövetkező ligamérkőzésre a [[magyar]] csapatként a Dorogot jelölik, mint nemzeti C válogatott. A találkozót a dorogiak nyerik, feltéve a pontot az egész éves kiváló teljesítményre. [[1991]] a nagy sikerek éve a klub történetében, amelyhez még a [[Fair-play]] Díj odaítélése is társul, melyet az ország legsportszerűbb csapata kapja. A bajnokság végéig harcban maradnak NB I-ért, de az utolsó fordulóban kikapnak a [[III. ker. TTVE]] csapatától, amellyel elbukják az élvonalba jutás lehetőségét, pedig csak egyetlen ponton múlott. Az [[1992]]-[[93]]-as évnek úgy vágnak neki, hogy egyértelmű cél az NB I. A Dorog úgy veszi az őszi szezont akárcsak az elmúlt évben. Egyetlen vereséggel ott állnak a feljutás küszöbén, azt is a nagy vetélytárs, a Haladás ellen szenvedik el 1:0 arányban. A Magyar Kupában is menetelnek, ahol az Újpest állítja meg őket. [[1992]]-ben is Dorog a legportszerűbb csapat. Az [[1993]]-as bajnoki folytatás előtt egy nemzeközi teremtornát, a Szuper Kupát nyerik, majd a bajnoki nyitány főpróbáján legyőzik a Vácot. Remekül halad a szekér, miután 4:1-re leiskolázzák a Tatabányát, [[Szombathely]]en pedig már előrehozott NB I-es mérkőzésnek titulalja a sajtó is a Haladás elleni rangadót, ahol 8000 néző előtt fantasztikusan játszanak, azonban egy érthetetlenül megítélt 11-essel veszítenek 1:0-ra, miközben két egyértelmű büntetőtől megfosztják a Dorogot. A végén kísértetiesen hasonlít a végjáték az egy évvel korábbihoz. A csapatnak megint csak egy pontra volna szüksége az utolsó mérkőzésen a [[Sopron]] ellen hazai pályán. Hiába támadják végig a mecsset, a legjobb helyzetek is kimaradnak. Egy ízben Sikesdi lövése túl is jut a gólvonalon, de a játékvezető nem ítéli meg, akárcsak a teljesen egyértelmű 11-est, ugyanakkor egy meglehetősen vitatható esetből kapott büntetőből, majd egy több méteres lest elengedve az utolsó percben született góllal 2:0-ra nyer az ellenfél és újra elúszik az NB I. Ezzel végleg szertefoszlik egy illúzió és egy csodálatos korszak lezárul. A balsikerehez hozzátartozik egy pech-széria is, nevezetesen; a tavaszi szezon 6. fordulójától a befejezésig a csapat folyamatosan 4-5 sztandard játékosát kénytelen nélkülözni sérülések miatt. ''Az 1991-93 közötti időszak csapata: Belányi István, Borsos Zsolt, Harmath József, Schuttovics László, Varga János, Szenczi Gábor, Csapó Károly, Orosz Ferenc, Kilián Géza, Romfa Károly, Simon László, Guba Péter, Bohner Zoltán, Ignácz János, Sikesdi Gábor, Tóth Ferenc, Bánföldi Zoltán, Szőczey István, Arany László, Szatmári Csaba, Kasza István, Szabó Zoltán, Jeszenszky József, Garas Zoltán, Balogh Zoltán, Huszák Zsolt, Cristian Zalomír, Constatin Shirgea, Roman Mazupa, vezetőedző: Reszeli-Soós István.'' A bajnokság végén készült riport alkalmán a könnyeivel küszködő Reszeli edző a következőt nyilatkozza: ''"Mindent megpróbáltunk, de akkora ellenszélben kellett bizonyítanunk, amelyet a csapat nem bírt el"'' - utalva ezzel arra is, hogy több esetben egyértelműen az inkorrekt játékvezetés okán érezhető vot, mintha sokan nem akarnák a Dorog feljutását. A szezon után szétszedik a csapatot, alig hét játékos marad a népes keretből. [[Kasza István]] személyében már a negyedik dorogi kerül Vácra, akik meghatározói lesznek az NB I-es bajnokcsapatnak és a [[Bajnokok Ligája]] sikereknek. Cserében Vácról érkezik [[Lénárt János]], [[Szatmári Csaba]] helyett pedig [[Ivo Georgiev]] Debrecenből. A bánya megszünteti a klub kiemelt anyagi támogatását. [[Honti József]] veszi át a csapat irányítását a lemondott Reszeli edzőtől, aki a mostoha körülmények ellenére egy stílusosan játszó, ütőképes gárdát épít. A kezdeti szakaszban még döcög a szekér, de mérkőzésről-mérkőzésre érik össze a csapat, amely a nagy havazás miatt egy forduló elmaradása okán a csonkára sikeredett szezon végén az őszi bajnok [[Nagykanizsa]] mögött két pontnyi különbséggel a 3. helyen zár. ''Az 1993-as őszi csapat: Simon László, Borsos Zsolt, Harmath József, Csapó Károly, Guba Péter, Tóth Ferenc, Belányi István, Lénárt János, Szalai Norbert, Ivo Georgiev, Ócsai János, Tábori István, Bors János, Ambrus Zoltán, Gömbös András, vezetőedző: Honti József.''