„Bad Wimpfen” változatai közötti eltérés

Az [[ókor]]ban először [[kelta|kelták]] lakták. Kr. u. 98 körül Domitianus római császár elfoglalta a területet. A [[rómaiak]] erődrendszert építettek a város köré. Határvédő településként szolgált. Hamarosan sorra telepedtek le ide kereskedők és kézművesek. Bad Wimpfen később elveszítette katonai jelentőségét a [[Római Birodalom|birodalom]] északabbra terjeszkedésével. Az 5. században a [[Frank Birodalom|frankok]] kezére került. Ekkortájt kezdett el elterjedni ezen a vidéken a [[keresztény]] [[vallás]]. [[I. Ottó]] frank császár idején építették ki a város piacterét és vásárokat kezdtek tartani. A 9. században a [[kalandozások]] során a [[magyarok]] is eljutottak idáig. Később [[Barbarossa Frigyes]] császári palotát(Staufer Platz Wimpfen) építtetett a városba. A ''Staufer Pfalz Wimpfen'' a legnagyobb fennmaradt [[császári palota]] az [[Alpok]]tól északra. A leghosszabb oldala körülbelül 215 m, szélessége mintegy 88 m. A kastély tornya, a Kék Torony a [[20. század]]ban kilátóként szolgált. Az 58 m magas Kék Torony lett egyben a város jelképe is. a 13. században Richard Deidesheim vezetése által helyreállították az [[apátság]]i templomot, az akkori [[gótika|gótikus]] stílusban. Ezzel egy időben [[domonkos]] [[kolostor]]t is alapítottak a városban.[[Fájl:BadWimpfenRathaus.jpg|right|bélyegkép|balra|A [[városháza]](Rathaus), háttérben a Kék Toronnyal]] Wimpfen a 16. században a [[reformáció]] fellegvára volt. Egyre inkább kezdett megjelenni a [[protestáns]] és az [[evangélikus]] keresztény vallás. Később a vallási viták háttérbe szorultak, ugyanis [[1622]]-ben kitört a [[harmincéves háború]]. A háború alatt a lakosság megtizedelődött és számos épület elpusztult. Két századdal ezután, 1871-ben már az egységes [[Német Birodalom]]hoz tartozott. A [[világháború]]k után [[Nyugat-Németország]]hoz tartozott.

[[Fájl:Wimpfen am berg.JPG|bélyegkép|aA [[Neckar]] mentén]]