„Salzburgi Szent Rupert” változatai közötti eltérés

Salzburgi Szent Rupert a [[germán]] [[frank]] törzsből, királyi nemzettségből, a [[Meroving]] dinasztia rokonságából származott. Worms püspöke volt midőn a felemelkedő [[Karolingok]]-kal viszályba kerülvén kénytelen volt elhagyni püspöki székhelyét, és 696-ban rokonához [[Theodo Agilolfing]] [[bajor]] herceghez [[Regensburg]]-ba menekült. Theodo kérésére a felületesen keresztény bajor népet megerősítette új hitében. Keresztény templommá alakítatta át Regensburg és [[Altötting]] pogány germán szentélyeit. Az [[Alpok]]-ban missziós utat tett. 700-ban az egykori római település [[Juvavum]] romjain várost alapított Salzburg néven. Ekkor még éltek itt rómaiak is. Kolostorukat újjászervezte és templomot építetett. 711-ben kolostor alapításával létrehozta a mai [[Bischofshofen]] települést. A szintén általa 714-ben alapított [[Nonnenberg]]-i apácakolostor a máig működő legrégibb apácakolostor német nyelvterületen. ÉleteA történetkritikai kutatásokból ma már tudjuk, hogy élete végén visszatérhetett püspöki székhelyére Wormsba, ahol rövidesen elhunyt. Sírja Salzburgban a Szent Rupert Székesegyházban található.

Rupert a ma [[Bajorország]] és [[Ausztria]] néven ismert terület térítője. Salzburgban magas színvonalu iskolát alapított. Itt tanított [[Szent Chuniald]] és [[Szent Gislar]] is. Rupert az alapokat rakta le, az egyházi szervezetet, a püspökséget [[Szent Bonifác]] hozta létre 739-ben. [[Szent Virgil]] 774-ben Salzburgban felszentelte a Szent Rupert Székesegyházat, földi maradványait ekkor hozták visszaát Wormsból. Salzburgot 798-ban emelték érseki rangra, ettől kezdve a keleti misszió és a kultúra központjává vált. [[Adalwin]] salzburgi érsek (860-873) több templomot szentelt fel a [[Balaton]] mellett.