|
==Élete==
Szülei Kakas András előkelő [[kolozsvár]]i nemes polgár, [[János Zsigmond]] erdélyi fejedelem kamarása és Larlay Anna voltak. 1575-től a [[bécs]]i, [[1582]] – [[1585]] között a [[Padova|páduai]] és [[bologna]]i egyetemen tanult. Első felesége [[Wolphard István]] özvegye, Barát Zsófia volt, aki 1594-ben hunyt el.
Kakas István [[Báthory Zsigmond]] fejedelem kedvelt híve és nejének, Mária Krisztina osztrák főhercegnőnek titkáraként az [[1590-es évek]]ben szerepelt Erdély történetében, mint fejedelmi titkár és külföldi követségekben járó ügyes diplomata. Kölcsönöket adott a fejedelemnek és a császári biztosoknak. Amikor a fejedelem vagy fejedelemasszony KolozsvártKolozsvárott időzött, többnyire az ő [[Wolphard–Kakas-ház|piaci házukban]] szálltak meg.
Báthory Zsigmond uralkodása után az új fejedelem, [[Báthory András]] szolgálatába lépett, aki őt titkárjává tette és közbenjáróul kérte fel a [[Mária Krisztina főhercegnővelfőhercegnő]]vel óhajtott házassága intézésére. Ezután nemsokára a [[III. Zsigmond lengyel király|lengyel királyhoz]] küldte követségbe [[Bánffi GyögygyelGyörgy]]gyel együtt. [[Krakkó]]ból való visszatérte után [[1599]]. szeptember 14-én [[Rudolf magyar király|Rudolf császárhoz]] küldte [[Prága|Prágába]], hogy kibékítse a császárt az ő erdélyi fejedelemségével. A császár Kakast csak november 15-én küldte vissza Pilsenből[[Pilsen]]ből, miután [[Vitéz Mihály|Mihály havasalföldi fejedelem]] Erdélyt elfoglalta. Az 1600. év telén ismét követségben járt a császárnál;, visszatérőhazatérte útjábanelőtt betért [[Graz]]ba Mária Krisztina főhercegnőhöz, aki meghagyta neki, hogy feleségét rövid idő alatt Tirolba[[Tirol]]ba kisérje;. ezUgyanezen év nyarán útra is kelt Kolozsvárról Tirol felé s nejét Botzenbe[[Botzen]]be kisérte. Ez alatt birtokaitól (három adómentes házától) Mihály és a kolozsvári tanács jogtalanul megfosztották;, ezek visszaszerzését végre kieszközölte Rudolf császárnál. 1601. február 1-jén [[Giorgio Basta]] és az erdélyi rendek országgyűlési tanácsa minden javainak visszaadását rendelték el, Kakas azonban eladta kolozsvári birtokait és Botzenben telepedett meg.
Innen hívatta [[1602]]-ben II. Rudolf császár prágai udvarába, hogy egy nagy fontosságú s veszélyes követséget bízzon reá, a [[perzsa sahhozsah]]hoz, a török ellen kötendő véd- és dacszövetség megkötésére. 1602. augusztus 27-én indult Prágából perzsiai követségébe, [[Szilézia|Szilézián]], [[Lengyelország]]on, [[Litvánia|Litvánián]] keresztül [[Oroszország]] felé. Október 15-én lépte át az orosz határt és november 9-én ért [[Moszkva|Moszkvába]], december 23-án [[Kazany]]ba, ahol a telet töltötte. A [[Volga]] jegének felolvadása után, 1603. május 11-én indult a [[Kaszpi-tenger]] felé. [[Asztrahán]]ban két hónapig kellett várnia a hajók elkészülésére;. júliusJúlius 22-én szálltak tengerre és augusztus 8-án kötöttek ki Perzsia partján Lenkován városában. Tíz hétig kellett itt időzniökidőzniük, amíg a persa sahhoz [[Iszfahán]]ba küldött hírnökük visszaérkezett. Azalatt a tenger vizétől mindnyájan megbetegedtek és Kakast már hordágyon vive indultakvitték Perzsia belseje felé. De a tengertől csak két mérföldnyire fekvő [[Lahidzsán]]ig vitték, aholban 1603. október 25-én meghalt és szállásuk kertjében egy fa alatt temették el. Végrendeletében mindenét feleségének hagyta. A követséget az ő utasítása szerint titkára ([[Tectander György)]] és kiséretekísérete folytatta és végezte el. 1603. decz.december 14.-én indultak vissza és sok viszontagság után 1604 őszén értek Prágába.
==Műve==
Munkája (melyet jegyzetei s utasításai szerint titkára adott ki): *Iter Persiovm, Kurtze, doch auszführliche vnd warhafftige beschreibung der Persianischen Reisz: Welche auff der Röm: Kay: May: aller gnedig. Befelch, im Jahr Christi 1602. Von dem Edlen und Gestrengen Herren Stephano Kakasch von Zalonkemeny, vornehmen Siebenbürgischen vom Adel, angefangen: Vnd alsz derselbig vnterwegen zu Lantzen in Medier Land todes verschieden: von seinem Reiszbefeherten Georgio Tectandro von der Jabel vollends continuiret vnd verrichtet worden. Beyneben fleissigen verzeichnisz aller gedenckwürdigen sachen, welche jhnen, so wol vnter wegen, in Polen, Littaw, Reussen, Moscaw, Tarterey, Cassaner vnd Astarcaner Land, vnd auff dem Caspischen Meer … Alsz auch in Persien, vnd Armenien … hin vnd wider begegnet vn zugestanden: Wie solches durch obgemelten Herrn Georgen Tectander von der Jabel, zu seiner nach Prag wiederkunfft auffs Pappier gebracht, vnd höchstgedachter jhrer Kays. May. Anno 1605. den. 8. Jan. unterthenigst ist vbergeben worden. Nu mit fleisz vbersehen, vnd in Druck verfertiget, auch mit schönen Kupfferstücken gezieret. 1609. Gedruckt zu Altenburg inMeissenin Meissen. (ÚjabbJegyzetei kiadásaés u.utasításai ottszerint titkára adta ki, újabb kiadása ugyanott, 1610., mely teljesen megfelel az előbbeni kiadásnak. Ism.Ismertetései: [[Hormayr]], Archiv 1819. 11. sz., Külföld 1879. 156. 1. Moller. Francziául: [[Scheffer]] Ch. fordításában, a párisipárizsi nemzeti könyvtárban levő eredeti kéziratból, PárisPárizs 1877. Ism. Földrajzi Közlemények 1876. 161-171. [[Erődi]] B. és a [[Budapesti Szemle]] XLV. 1886. Magyarul [[Szamota IstvántólIstván]]tól, de csak az európai rész: A régi magyar utazók Európában 1532-1770. Temesvár, 1892. ([[Szabó FerenczFerenc]], Tört. nép- és földrajzi Könyvtárában.)
== Források ==
|
