„Rados Jenő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Állami díjasok” kategória hozzáadva (a HotCattel)
6. sor:
 
==Életpályája==
 
Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv <ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC12527/12617.htm}} Rados (Raussnitz) Gusztáv]</ref> (1862-1942) híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora volt.
Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematurus <ref>praematurus: kitűnően érettségizett diák</ref> eredménnyel végezte, majd beiratkozott a ''Műegyetem'' építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, ''„egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”.'' Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a ''Nemzeti Zenede'' <ref>[http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muzsika/zenede.html Nemzeti Zenede]</ref> zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915-1918 közötti I. világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt, mint tüzértiszt.
12 ⟶ 11 sor:
Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az ''Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát'' vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól - 1945 novemberéig a ''Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán'' volt rendes tanár.<ref>Iskola elnevezései: 1879-ben alakult Középipartanoda, 1898-ban létrehozott - 1901-ben a jelenlegi Thököly úti épületbe költözött - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építőipariskola, Állami Felsőépítő Ipariskola, Ybl Miklós Építőipari Technikum, Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, Ybl Miklós Műszaki Főiskola.</ref>
 
1941–1942 között Rados Jenő vezetésével a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola növendékei mérték föl [[Kolozsvár]] reneszánsz építészeti emlékeit. A hallgatók szünidei feladata a még álló műemlékek mellett kiterjedt a Helyi Múzeumban fölállított ajtó- és ablakkeretekre is. Rados mellett [[Lux Kálmán]] és [[Möller István ]]<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC09732/10823.htm}} Möller István]</ref> végzett még a városban helyszíni kutatásokat.
 
Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett, publikált különböző szakfolyóiratokban. 1931-ben jelent meg a „MagyarMagyar kastélyok”kastélyok c. könyve. 1932-ben tervezte a Budapest XI. Somlói út 52 sz. alatti lakóházat, mely már modern szellemet tükrözött.
 
1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a ''Középkori Tanszéket'' vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947-49 között, pedig az ''Építészmérnöki Kar'' dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az Egyetem Forradalmi Bizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták.