„Svájc” változatai közötti eltérés

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a [[Német nyelv|német]] (64%; sárga) északon és az ország közepén, a [[Francia nyelv|francia]] (19%; lila) nyugaton, az [[Olasz nyelv|olasz]] (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó [[romansRomans (rétoromán)nyelv nyelv|romans (rétoromán)]], amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti [[Graubünden]] kantonban. Az országban beszélt német nyelv a [[Schwitzerdütsch]]. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci [[Hochdeutsch]]ot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban mind a dialektusok, mind a [[Hochdeutsch]] svájci változata, ritkán a németországi [[Hochdeutsch]] is előfordul. A svájcbanSvájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja ([[Haute-Savoie]]) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.

A legnagyobb vallási felekezet a [[római katolikus]], melynek híveihez a lakosság mintegy 42%-a tartozik. Különböző [[protestáns]] felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 33%-a (lásd még: [[Református egyházak]], [[Kálvin]], [[kálvinizmus]], [[Ulrich Zwingli]]). A bevándorlók meghonosították az [[iszlám]] (4,5%) és az [[ortodox]] felekezeteket (2%) mint számottevő kisebbségi vallásokat. Jelen vannnak zsidó, buddhista, hindi és keresztény egyházak egyéb vallási közösségei is, egyenként 1%-nál kisebb részaránnyal. A lakosság fennmaradó része (kb. 11%) még kisebb vallási kisebbségekhez tartozik ,vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.