„Agrippa von Nettesheim” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: cs:Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim |
a Bot: következő módosítása: it:Agrippa von Nettesheim; kozmetikai változtatások |
||
2. sor:
[[Fájl:Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim.png|bélyegkép|Agrippa von Nettelsheim portréja]]
== Élete ==
[[Köln]]ben született [[1486]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]]. Előkelő nemesi családból származott. Jogot és orvostudományt hallgatott Kölnben és [[Párizs]]ban, ezután alkimistaként tevékenykedett Németországban, [[Franciaország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Anglia|Angliában]] és [[Olaszország]]ban. Alkimista tevékenysége mellett [[héber nyelv]]et, illetve [[teológia|teológiát]] is oktatott. Németországba visszatérte után először [[I. Miksa német-római császár]] katonája lett, majd visszatért Franciaországba, ahol [[I. Ferenc francia király|I. Ferenc király]] katonája, orvosa lett. Ezután
[[Fájl:Heinrich Cornelius Agrippa00.jpg|bélyegkép|Arcképe egy korabeli könyben]]
== Filozófiája ==
[[Filozófia|Filozófiájában]] az egyház őskeresztény szellemben való megreformálásának szükségességét hangoztatta, s elítélte a „pogány" humanizmust („De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium", A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról, [[1527]]). Lelkes híve volt a zsidó kabbalisztikának és a mágiának, megkísérelte az [[Neoplatonizmus|újplatonizmus]] egyes elemeit összekapcsolni a mágiával („De occulta philosophia sive de magia", Az okkult filozófiáról, avagy a mágiáról, [[1531]] – [[1533]]). Munkáinak első gyűjteményes kiadása [[1600]]-ban jelent meg.
Agrippa a ''Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus'' c. munkájában a női nemnek a férfiakkal szembeni kiválóbbságáról ír. Érveit [[biblia]]i, [[filozófia]]i és [[élettan]]i érvekkel támasztja alá. Szerinte a nő tisztább anyagból épül fel, mint a férfi, és a férfi és nő közötti fiziológia eltérések a nők felsőbbrendű finomságát bizonyítják. Agrippa szerint a nők még a haláluk után is jelét adják természetes, velükszületett szerénységüknek, hiszen a vízbefúlt nők arccal lefelé, míg a vízbefúlt férfiak arccal felfelé, a hátukon úsznak a vízen. Továbba azt tartja, hogy filozófusok, matematikusok, és csillagászok gyakorabban hibáznak jövendéléseikben és jóslataikban, mint az egyszerű parasztasszonyok, és hogy egy orvos nem ér annyit, mint egy jó öreg nővér.
== Források ==
* {{VIKE|1}}
* Charles G. Nauert, Jr., ''Agrippa in Renaissance Italy. The Esoteric Tradition'', in ''Studies in the Renaissance'', 6 (1959), pp. 195-222.
* Paola Zambelli, ''Magic and Radical Reformation in Agrippa of Nettesheim'', in ''Journal of the Warburg and Courtauld Institutes'', 39 (1976), pp. 69-103.
== Művei ==
* ''Dialogus de homine'' (Párbeszéd az emberről), [[1516]]
* ''De beatissimae Annae monogamia'', (Szent Anna egyszeri házasságáról), [[1519]]
* ''De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium declamatio invectiva'' (A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról), [[Köln]], [[1527]] (Szatíra)
* ''Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus'' (A női nem nemesrendűségéről és kiválóságáról), [[Antwerpen]]: [[Michael Hillenius]], [[1529]]
* ''De originali peccato'' (Az eredeti bűnről), [[Antwerpen]]: [[Michael Hillenius]], 1529.
* ''De triplici ratione cognoscendi Deum'' (Isten megismerésének három módjáról, [[Antwerpen]]: [[Michael Hillenius]], 1529.
* ''De sacremento matrimonii'' (A házasság szentségéről), [[Antwerpen]]: [[Michael Hillenius]], 1529
* ''De occulta philosophia libri tres'', (Három könyv a rejtett bölcsességről), [[Antwerpen]], [[1530]]
== Hivatkozások ==
[[Várkonyi Nándor]]: Varázstudomány
{{Portál|Németország|-|csillagászat|i |filozófia|}}
45. sor:
[[gl:Heinrich Cornelius Agrippa]]
[[hr:Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim]]
[[it:Agrippa
[[ja:ハインリヒ・コルネリウス・アグリッパ]]
[[la:Henricus Cornelius Agrippa de Nettesheim]]
| |||