„Római légió” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
143. sor:
'''[[Legio V. Ferrata]]''', jelvényét nem ismerjük. Antonius legioi közül való, amely mindig Szíriában állomásozott. Az 1. század derekától a források gyakran keverik a Legio III. Gallicával. Vespasianus császárrá való kikiáltásakor Itáliába indult, de a cremonai cstából elkésett, a Duna mellett való megjelenése azonban jót tett a dákok fékentartása szempontjából. Innen visszament Szíriába, ahol később is részt vett a nagyobb hadjáratokban. Táborhelyét pontosan beazonosítani nem tudjuk, eleinte talán Apamea vagy Raphanae, Vespasianustól [[Palesztina]]. A 2. század végéről való az utolsó forrás róla.
'''[[Legio VI. Victrix]]''', jelvénye: bika. Julius Caesar legioja volt, a philippi csata óta Macedonica néven is előfordul. Az Augustus-féle reform óta Victrix melléknévvel ismeretes. [[I. e. 5]]-ben még Hispániában volt, Nero alatt még ott van s valószínűleg Asturicában volt a tábora. Nero halála után Galbát ismerte el császárnak, de kisvártatva a többi hispániai legioval együtt Vespasianus mellé állt. Ezután Germániába ment, ahol Castra Veterában állomásozott. Hadrianus Britanniába rendelte a megsemmisült Legio IX. Hispana pótlására. Ezután végig ott maradt, a tábora Eburacumban volt, az 5. században is ott találjuk. Traianus óta pia fidelis mellékneve van, s hispániai táborozása alatt talán Hispana is.
[[Fájl:Gallienus legio VII Claudia.jpg|thumb|Gallienus antoninianusa, a Legio VII. Claudia tiszteletére]]
164. sor:
'''[[Legio XIII. Gemina]]''', jelvénye: oroszlán. Augustus alapította a pannoniai hadjárat során, mint nevéből látszik, több legio egyesítéséből. Előbb [[Mainz]]ban állomásozott, majd ([[50]] körül) Vindonissában. Pannóniába kerülésének pontos ideje nem ismert. Domitianus szarmata háborújakor került Vindobonába, ahol Traianus koráig maradt. Ekkor a daciai háborúkba ment, ahonnan nem is tért vissza többé. A második háború befejeztével Apulumban telepedett meg, a tartomány elvesztése után pedig Dacia Ripensisbe ment. Az 5. század elején szétszórva itt állomásozott. Hadrianus óta a feliratos emlékeken pia fidelis mellékneve is szerepel.
'''[[Legio XIV. Gemina Martia Victrix
[[Fájl:Roman signum.jpg|thumb|A Legio XV. Apollinaris I. cohorsának jelvénye, modern másolat]]
'''Legio XV. Apollinaris''', jelvényét nem ismerjük. Feltehetőleg Augustus alapította [[6]]-ban a pannoniai hadjárat alkalmából. Augustus halálakor Pannoniában állomásozott, s társaival együtt ez is fellázadt. Táborhelyéül egyes források [[Emona|Emonát]], mások Carnuntumot mondják, az utóbbi a valószínűbb. [[63]]-ban keletre vitték, ahol többek közt része volt Jeruzsálem bevételében. Innen Titusszal Alexandriába ment, majd visszatért Pannóniába. Ettől kezdve Carnuntumban van, de nem sokáigmert feltehetőleg Traianusnak a párthusok ellen indított háborúja miatt ismét keletre vezényelték. Hadrianus alatt [[Kappadókia|Kappadókiában]] van, Sattalában, ott találjuk az 5. század elején is. Septimius Severus és Caracalla korából való feliratokon pia fidelis mellékneve van, de nem tudjuk, kitől nyerte.
'''[[Legio XV. Primigenia]]''', jelvényét nem ismerjük. Claudius szervezte a britanniai hadjáratra, neve arra utal, hogy egy már meglévő legio kettéosztásából keletkezett. Nero halálakor Germania inferiorban volt. Eleinte Galba mellé állt, de később Vitelliushoz pártolt. Egyik fele részt vett a bedriacumi és cremonai csatákban, a másik fele Civilis ellen harcolt. Vespasianus kora óta nincs több híradás róla, elképzelhető, hogy a császár feloszlatta.
'''[[Legio XI. Gallica]]''', jelvényét nem ismerjük. Augustus alapította, és táborául Moguntiacumot jelölte ki, de Claudius Germania inferiorba helyezte át. Eleinte ez a legio is Galbához húzott, később azonban átállt Vitelliushoz. Cremonánál Vespasianus serege foglyul ejtette a legio nagy részét. A legio egy része nem vett részt a cremonai csatában, hanem Novaesiumban maradt, ahol Civilis ellen harcolt. Vespasianus feloszlatta, Gallica mellékneve alig szerepel a korabeli forrásokban.
'''[[Legio XVI. Flavia]]''', jelvényét nem ismerjük. Vespasianus szervezte a feloszlatott Legio XI. Gallica helyett, s azonnal el is küldte Kappadókiába. A legio később részt vett Traianus párthusok elleni hadjáratában, majd Szíriába ment. Az 5. század elején Surában állomásozott. Eredetileg a mellékneve egyszerűen Flavia volt, később -Traianus korában- Flavia firma, majd Antoninus Pius korában Flavia fidelis.
'''[[Legio XVII.]], [[XVIII.]], [[XIX.]]''', ezek azok a legiok, amelyek a teutoburgi csatában megsemmisültek, és amelyek számait soha többé nem adományozták másoknak. Augustus korában Germania inferiorban állomásoztak, feliratos emléken mindössze a XVIII. szerepel eddig.
'''[[Legio XX. Valeria Victrix]]''', jelvénye: vadkan. A pannoniai harcok alatt szervezte meg [[Tiberius]]. A Varus-féle vereségig Illíriában állomásozott, ekkor Germania inferiorba helyezték át, s itt ara Ubiorumban állomásozott Augustus halálakor. Claudius Britanniába küldte, s ezután végig ott maradt. Nero halála után egy különítményt küldött Vitellius támogatására, amely a cremonai csatában is részt vett. [[Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár|Gallienus]] alatt a germaniai harctéren volt egy különítménye, Moguntiacumban, britanniai tábora [[Chester]]ben volt. Az 5. század elején már nem létezett. Valeria melléknevét feltehetőleg alapítójának, Tiberiusnak nevéről kapta, hogy a Victrix névet honnan szerezte, nem tudjuk.
'''[[Legio XXI. Rapax]]''', jelvénye: kecskebak. Augustus alapította a teutoburgi vereség után, castra Veterában állomásozott. Nero halálakor Vindonissában volt, Vitelliusszal Itáliába ment, és harcolt Bedriacumnál, majd Cremonánál, ahonnan visszatért eredeti állomáshelyére. Kisvártatva Civilis ellen rendelték, ami után Moguntianumban táborozott. Legkésőbb Hadrianus korában feloszlatták, hogy miért, nem tudjuk.
'''[[Legio XXII. Deiotariana]]''', jelvényét nem ismerjük. Valószínűleg [[Deiotarus]] [[galatia]]i tetrarcha alapította római mintára, s bár [[i. e. 25]]-ben Galatia római provincia lett, még mindig csupán segédcsapatként szerepelt egészen a teutoburgi vereség utánig, ekkor vették fel a római legiok közé. Csak Claudius óta volt Deiotariana mellékneve, a másik hasonló számútól való megkülönböztetésül; hivatalosan pedig csupán Traianus óta. Augustus korában Alexandriában állomásozott, harcolt a zsidók és a párthusok ellen. Az elsők közt állt Vespasianus mellé. Talán azonos a feliratos emlékeken csupán egyszer szereplő Legio XXII. Cyrenaicával.
[[Fájl:Denarius-Septimius Severus-l22primigenia-RIC 0005.jpg|thumb|Septimius Severus denariusa a Legio XXII. Primigenia tiszteletére]]
'''Legio XXII. Primigenia''', jelvénye: kecskebak. Claudius alapította a britanniai hadjárat alkalmával egy korábbi legio kettéosztásával, és Moguntiacumban helyezte el. Nero halála után nem akart Galbának engedelmeskedni, csak a szenátusnak és a római népnek, két nap múlva azonban a legio fele Vitellius támogatására Italiába ment. Állomása fennállásának végéig nem változott. Hadrianus korában egy különítménye Britanniába ment, Septimius Severus ennek támogatására később néhány további egységét is utánaküldte. [[II. Marcus Antonius Gordianus római császár|II. Gordianus]] egy részét Africába helyezte át. Az Antonius Saturninus-féle lázadás alkalmávak tanúsított hűségéért pia fidelis melléknevet kapott.
'''[[Legio XXX. Ulpia]]''', jelvénye: Neptunus és kecskebak. Traianus alapította, feltehetőleg [[98]]-ban. Eleinte Pannóniában állomásozott, de az, hogy Vindobona, Carnuntum vagy Brigetio közül melyik volt a székhelye, nem eldöntött. [[120]] körül Germania inferiorba ment, ahol mindvégig maradt; állomása csatra Vetera volt. Részt vett Traianus daciai hadjárataiban, ekkor kapta victrix melléknevét, valamint Septimius Severusnak a trónért vívott harcaiban, ezért tőle a pia fidelis címet kapta.
== Források ==
| |||