„Ernst Jünger” változatai közötti eltérés

Ernst Jünger apja [[gyógyszerész]] volt és minden kétséget kizáróan az egyik legvitatottabb német író, ha nem a legvitatottab abszolút értelemben. Ez elsösorban annak tudtható be, hogy élete során olyan gyakran változtatta világnézetét mint egyetlen más író sem. A gimnázium végén 1913-ban jelentkezett a [[francia idegenlégió]]ba, hogy elkerülje az érettségi vizsgát. 1914-ben önkéntesen bevonult katonának az [[elsö világháború]]ba, a nyuagti fronton szolgált és és olyannyira kitüntette magát, hogy megkapta a legmagasabb [[porosz]] katonai kitüntetést, a [[pour le mérite díj]]eatat. A háború után 1923-ig a hadseregben maradt, majd [[Lipcse|Lipcsében]] és [[Nápoly]]ban [[élettan]]t és [[filozófia|filozófiát]] tanult, de három évvel késöbb úgy döntött, hogy író lesz. A [[második világháború]] idején a katonai parancsnokság vezérkarának tagjaként [[Párizs]]ban állomásozott. 1944-ben "szolgálatra méltatlannak" ítéltetett (Szolgálatra méltatlannak az minösültminősült, aki nem [[árja]] származású vagy [[homoszexuális]], politikai ellenfél volt, vagy nem volt birtokában a polgári jogoknak) és 1945-ben a [[Harmadik Birodalom]] összeomlásáig megtiltották neki az írást. A háború után egykori lelekesülése a [[háború]]ért, a [[totalitarizmus]]ért és nacionalimusért 180 fokos fordulatot vett, a béke, szabadság és emberiesség váltak [[ideál]]jaivá.