„Gömbhalmaz” változatai közötti eltérés

átnevezés szerint mód. három helyen
(átnevezés szerint mód. három helyen)
A '''gömbhalmaz''' [[csillag]]ok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 [[parszek]] átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a [[nyílthalmaz]]októl, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.
 
Legismertebb képviselőjük a [[Herkules csillagkép]]ben található [[Messier 13]]. A [[Tejútrendszer]] mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. [[csillagpopulációk|II. populációs]], 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle [[változócsillag]]ok; elsősorban [[RR Lyrae típustípusú változócsillag|RR Lyrae típusúak]]úak, valamint hosszú periódusú [[cefeida|cefeidák]] ([[W Virginis típustípusú változócsillag]]ú változócsillagokok) és [[RV Tauri típustípusú változócsillag|RV Tauri típusúak]]úak is. A legfényesebb gömbhalmaz az [[Omega Centauri|ω Centauri]], amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.
 
Számos [[galaxis]]ban (főleg a nagy tömegű, [[elliptikus galaxis]]okban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a [[hélium]]nál nehezebb elemeket – mint a [[lítium]] és a [[szén]] – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.