Wikipédia

„Diaporáma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
30. sor:
== A diaporáma mint kifejezési nyelv specifikus vonásai ==
 
A diaporáma művek készítésének meghatározó követelményeit 1963-ban a comoi (olasz)[[Como|comói]] diaporáma fesztivál kapcsán deklarálták. A diaporáma -– e deklaráció szerint -– nemcsak hanggal kísért képsor, hanem tudatosan komponált, dramatikai sajátosságokat mutató, mondanivalót kifejező alkotás. A deklaráció értelmében igyekeztek megkülönböztetni a diaporámákat az úgynevezett ''hangosított képsoroktól.''
 
A diaporáma legfontosabb kompozíciós összetevője -– [[Végvári Lajos]] művészettörténész terminus technikusávaltechnicuszával élve -– az úgynevezett '''minősített idő''', a befogadás időben való kibomlásának irányított volta, mely az alkotó mondanivalójának szolgálatában áll. E tekintetben a diaporáma közelebb áll a zenéhez, mint a filmhez.
A mű szerkezete a hang, pontosabban a hangkompozíció felépítése által rögzül. A hang a mű befogadásakor dominánsan az érzelmi csatornát uralja.
A befogadás értelmi síkján a diaporáma mű állóképekkel keltett ''audiovizuális történés'', mely a diapozitívek egyenként mást ábrázoló és formailag is másképp felépített tartalmai okán a filmi látványtól jelentősen eltér: egyfajta elvont, helyenként absztraktnak is mondható összhatást kelt.
Azon túl, hogy minden egyes diapozitív mást ábrázol, és a nézőnek újra és újra be kell azonosítania, mit lát, a képek a diaporámákban meghatározó jelentőségű képátúsztatás során egymásba is keverednek. A fények, színek, formák és tárgyi alakzatok összekeveredési folyamata nemcsak különféle sebességű lehet, de iránya is csapongva váltakozhat, egyfajta koreografikus mozgás hatását keltve.
Mivel a vetítővásznon megjelenő történés konvencionális értelemben valótlan, a képi és hangi változások szabad ''asszociációkra'' sarkallják a néző képzeletét. Egy igényesebb diaporáma alkotás befogadása - ennek nehézsége tekintetében - úgy viszonylik a filmhez, mint mondjuk, a versé a prózához.
A diaporáma művek ésszerű hossza, mivel befogadásuk fentiek okán erős koncentrációt követel, viszonylag rövid. A diaporáma fesztiválok szervezői -– tapasztalati megfontolások után -– a bemutatható művek hosszát általában maximum 12 percben határozták meg, de volt, ahol ennél is szigorúbb korlátokat szabtak.
A klasszikus diaporáma mű bemutatása moziszerű körülményeket igényelt. Nemcsak a vetítőgépeknek a mai projektorokhoz képest gyenge fényteljesítménye miatt, hanem azért is, mert a [[dramaturgiaDramaturgia#Film dramaturgia|dramaturgiadramaturgiailag]]ilag céltudatosan felépített diaporáma műnek pontosan megtervezett kezdete és végkifejlete volt.
[[Fájl:Diaporáma harmadik kép.jpg|thumb|rightbélyegkép|300px|Harmadik-kép hatás. Számítógépes rekonstrukció]]
Az igényesebb diaporámák egyik legfontosabb sajátja -– a képátúsztatások esztétikai céltudatossága mellett -– az úgynevezett '''harmadik-kép''' volt, amikor a képátúszás folyamata -– hozzávetőlegesen annak félútján -– az összetalálkozó képek gondolati vagy esztétikai formaértékű tartalmait különös, meglepő összhatásban egyesítette. Gyakorlatlan szem számára e hatás külön-külön sem az "A"„A” kép, sem a "B"„B” kép láttán nem volt elképzelhető.
 
A hetvenes évektől különféle diaporáma stílusok alakultak ki, főként [[Európa|Európában]]. Míg a [[franciák]] előszeretettel szövegeltek audiovizuális mondandójuk célbajuttatásának garanciájaként, a [[magyarok]] főként látvány és hang (zene) attraktív összefüggéseire helyezték a hangsúlyt. A világ számos jelentős díjjal honorálta a diaporáma specifikumaira alapozó magyar törekvéseket.
A diaporáma vizuális megjelenése önmagában is esztétikai sajátságokkal bír, de legalább ilyen fontos a hang és a kép egymásra hatása, az az élmény, mintha a kép a hangbeli történések hatására változna meg és fordítva. Kezdetben a hangkompozíció a legtöbb esetben valamilyen választott zene volt, az igazi cél pedig, ami e kifejezési formát sokak számára még ma is népszerűvé teszi, hogy a szerző minél több képét tudja a nézőknek megmutatni.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Diaporáma”