„Balassa Bálint Múzeum” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Balassa Bálint Múzeum''' [[Esztergom]]ban található. A városban és a környező településeken több kiállítóhelyet is tart fent.
 
==A múzeum története==
12. sor:
„Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos czélra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék első sorban [[Esztergom vármegye]] és város monographiájának előkészítésére és megírására irányul.”
 
Alig alakult meg a Társulat, [[1895]]-[[1896|96]]-ban Némethy Lajos [[Víziváros (Esztergom)|vízivárosi]] plébános (történész) vezetett ásatást a város szélén lévő „Szentkirályi földeken”, ahol a [[12. század]] közepén [[II. Géza király]] által alapított Esztergom-Szentkirályi Keresztesek három hajós, kéttornyú bazilikájának maradványai kerültek elő. Kutatásainak eredményeit a Társulat 1896-ban és [[1898]]-ban megjelent első és második évkönyvében publikálta.
 
A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban került a bencés gimnáziumból (mai [[Szent István Gimnázium (Esztergom)|Szent István Gimnázium]]) a [[Főszékesegyházi Könyvtár]] (Bibliotheka) épületébe – mint az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma” – nyilvános kiállításra. A gyűjtemény leltára [[1900]]-ban nyomtatásban is megjelent, a Társulat III. évkönyvében, amely ekkor 617 tételben, mintegy 1500 darab (régészeti, helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, numizmatikai és természettudományi tárgyat jelentett.)
18. sor:
A Főszékesegyházi Könyvtárban 1913-ig maradt a múzeum. Ezután húsz évig különböző épületekben működött, majd – mivel a Társulat a múzeum fenntartásáról anyagiak szűkében nem tudott kellőképpen gondoskodni – gyűjteményét felajánlva az érsekségnek, [[1934]]-ben visszaköltözött a Bibliotheka épületébe, és ott is maradt [[1989]]-ig.
 
A [[Főszékesegyházi Könyvtár]] emeleti nagy termében (8.5x355×35 méter) – az [[1920]]-as évektől a múzeumigazgató Balogh Albin bencés tanár által rendezett állandó kiállításon mutatták be a különösen régészeti anyagában jelentős gyűjteményt, amit jelzett az intézmény új elnevezése is: Esztergomi Régészeti Múzeum (1935-1948). A [[II. világháború]] után államosították a gyűjteményt. Ekkor kapta a [[Balassi Bálint|Balassa Bálint]] Múzeum elnevezést. [[1968]]-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát”. A középkori alapokra épített egyemeletes [[barokk]] épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátorműhelyek és a kiállítások. 1987-89 között a Víziváros főterén lévő, [[copf stílus]]ú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket (Mindszenty tér 5.)
 
A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete [[Komárom-Esztergom megye]] keleti harmada – azaz a történeti [[Esztergom vármegye]] [[Duna|Dunától]] délre eső fele. A múzeum kiállításaival, rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében. Állandó helytörténeti kiállítása mellett, helyet ad kortárs művészek időszakos kiállításainak is.