„Karkari csata” változatai közötti eltérés

8 349 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
épít
(Új oldal, tartalma: „{{coor title dms|35|44|34|N|36|19|50|E|type:landmark_region:EG_scale:5000}} {{építés alatt}} {{csata infobox |név=Karkari csata |kép= |képleírás= |konfliktus=[[Ass…”)
Címke: HTML-sortörés
 
(épít)
{{coor title dms|35|44|34|N|36|19|50|E|type:landmark_region:EG_scale:5000}}
{{építés alatt}}
{{csata infobox
|név=Karkari csata
|kép=Karkar.jpg
|képleírás=III. Sulmánu-asarídu győzelmi sztéléje a karkari csatáról
|képleírás=
|konfliktus=[[Asszíria]] [[szíria]]i terjeszkedése
|időpont=[[I. e. 853]]
|eredmény=asszír vereség
|egyik fél=[[Asszíria]]
|másik fél=Észak-szíriai koalíció<br />(12 állam)
|parancsnokok1=[[III. Sulmánu-asarídu asszír király|III. Sulmánu-asarídu]]
|parancsnokok2=[[Hadad-Ezra]]<br />[[Akháb izraeli király|Akháb]]
|erők1={{szám|100000}}–{{szám|120000}}<ref>Asszír adatok, valószínűleg túlzóak</ref>
|erők2={{szám|6300062000}} gyalogos<br />{{szám|4000}} szekér<br />{{szám|2000}} lovas<br />{{szám|1000}} tevés<ref>Minden adat becsültSulmánu-asarídu sztéléjéről származó érték</ref>
|veszteségek1={{szám|66000}}
|veszteségek2={{szám|58000}} gyalogos<br />{{szám|1580}} lovas
|beavatkozó ország =[[Ókori Egyiptom|Egyiptom]]
|beavatkozó fél parancsnoka =
|pozíciós térkép =Szíria
|szöveg pozíciója =
}}
A '''karkari''' csata [[Asszíria]] délnyugati terjeszkedésének egyik fontos állomása. Az asszír haderő szembetalálta magát az erős védelmi koalícióba tömörülő szíriai királyságok seregeivel. A csata jelentősége lemérhető azon a tényen, hogy [[III. Sulmánu-asarídu asszír király|III. Sulmánu-asarídu]] nagyméretű sztélét állíttatott „győzelme” emlékére, holott az eredmény legalábbis megkérdőjelezhető.
 
== Előzményei ==
A szíriai védelmi koalíciók [[II. Assur-nászir-apli asszír király|II. Assur-nászir-apli]] idején jöttek létre, mivel ez az uralkodó rendkívüli veszélyt jelentett a térség összes államára nézve. Ekkor még különálló tömbként, az észak-szíriai (urartui orientációval) és a dél-szíriai (egyiptomi szövetséggel) egység létezett. A kettő közti választóvonal nagyjából az [[Arvád]]-[[Hamát]] magasságban húzódott.
 
Sulmánu-asarídu elődjének – II. Assur-nászir-apli – reformjai nem arattak osztatlan sikert az asszír nemesség körében, mindenekelőtt a székhelyváltással másodrangúvá váló [[Assur (település)|Assur]] városában. Sulmánu-asarídu számára már a hatalomátvétel is nagy gonddal járt. Elkeseredetten próbálta elismertetni uralmának jogát az országban, s nemcsak mert a nagy hódító halála után mindenki megpróbált szabadulni, de saját nemessége is ellene volt. Mikor már eléggé szilárdnak látta a helyzetét, Szíria ellen vonult. Kénytelen volt ezt tenni, mivel az asszír uralkodók elsődleges feladata hadjáratok vezetése volt, hadifoglyok, hadizsákmány és területek szerzése. I. e. 859-ben és 856-ban [[Urartu]] volt a célpontja, de – bár csapatai mélyen behatoltak a [[Van-tó]] körzetébe – jelentősebb eredményt nem tudott elérni, urartui területeket nem tudott annektálni. I. e. 855-854-ben [[Agúsi]] és [[Jahan]] ellen indult hadba, valószínűleg nagyobb sikert remélt a kis szíriai királyságok ellen, mint az urartui hegyi harcok eredményei voltak. Sikereket akart felmutatni, ezért a korabeli világban addig példátlan méretű hadsereget állított fel, amely még akkor is így van, ha csak a felét hisszük el annak, amit a karkari sztéléjén állít.
 
Az előzményekhez szervesen hozzátartozik, hogy Asszíria az i. e. 876. évben elérte a [[Földközi-tenger]]t [[Hatarikka]], [[Bít Agúsi]] és az [[Alalah–Ugariti Királyság]] (Hattina) meghódításával. II. Assur-nászir-apli halála után azonban e három királyság korábbi területe elszakadt Asszíriától. Hattina helyén létrejött Jahan, Hatarikka és Bít Agúsi egyesült területein pedig Agúsi. Ezzel újra elzárult a [[fönícia]]i tengerpart Asszíria elől.
 
== A csata ==
Az Eufráteszen átkelő Sulmánu-asarídu hosszú útszakaszon akadálytalanul haladt. Elfoglalta Aleppót is, majd ettől délkeletre megütközött Hamátu királyával, [[Irhuleni]]vel. A hamátui had jelentősebb veszteségek nélkül hátrált ki a csatából, de ez azzal járt, hogy a védtelenül maradt Hamát városát az asszírok kifosztották.
 
Hamát után az asszírok észak felé kanyarodtak az [[Orontész]] mentén, feltehetőleg [[Alalah]] volt a céljuk, aminek elfoglalásával már gyakorlatilag ki is jutottak volna a tengerpartra, mert [[Ugarit]] meggyengülése (a [[tengeri népek]] támadása miatt, i. e. 12. század) után ezen a partszakaszon nem maradt jelentősebb település. Ezen az útvonalon az egyébként jelentéktelen [[Karkar]] város mellett vette fel a harcot a kor körülményei között nagyon gyorsan összeálló egyesült szíriai haderő, amelyet a helyőrségekből összevont erőkből álló, körülbelül ezer fős egyiptomi osztag is támogatott.
 
A csata lefolyása nem rekonstruálható, arról a források nem beszélnek. Sulmánu-asarídu a győzelmi sztélén {{szám|14000}} megölt ellenségről számol be, számtalan elfogott szekér és ló zsákmány mellett, és egyértelműen saját győzelemnek állítja be.
 
== Szemben álló erők ==
A két fél haderejét csak az asszír forrásokból, mégpedig a fentebb már említett győzelmi sztéléről ismerjük. Az asszír hadsereg {{szám|120000}}-es adata teljes mértékben képtelenség a kor infrastrukturális lehetőségeit tekintve. Nemcsak a hadtáp, vagy a víz biztosítása lett volna lehetetlen, de maga a sereg mozgatása is.
 
Az asszír adatok az ellenfél erejére vonatkozóan az alábbiakat tartalmazzák (megjegyzendő, hogy az egyiptomiakkal együtt 11 tételben, ugyanakkor 12 király szövetségéről van szó):<ref>Az adatok Kőszeghy Miklós: ''Áháb utolsó háborúja'' című tanulmányából származnak.</ref>
{|{{széptáblázat}} cellpadding="4" style="background:WhiteSmoke;text-align:left;"
|-
!
! ország
! uralkodó
! szekér
! lovas
! gyalogos
|-
| 1.
| [[Damaszkusz|Dimasq]]
| [[Hadad-Ezra]]<ref>Az ''Adad-Idri'' alak is előfordul</ref>
| 1200
| 1200
| {{szám|20000}}
|-
| 2.
| [[Hamátu]]
| [[Irhuleni]]
| 700
| 700
| {{szám|10000}}
|-
| 3.
| [[Izrael]]
| [[Ákháb izraeli király|Ákháb]]
| 2000
| –
| {{szám|10000}}
|-
| 4.
| [[Büblosz]](?)<ref>pontosabban [[Kur (mitológia)|KUR]] ''Gu-a-a''. Minthogy Bübloszt általában KUR ''Gu-ub-la'' alakban írták, az azonosítás bizonytalan, talán egy közelebbről ismeretlen [[Kúe]]beli városról van szó.</ref>
| [[I. Sipit-Baál]](?)
| –
| –
| 500
|-
| 5.
| [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]]<ref>pontosabban KUR ''Mu-us-ra'', nem biztos, hogy Egyiptomról van szó.</ref>
| [[II. Oszorkon]] (nem személyesen)
| –
| –
| 1000
|-
| 6.
| [[Irkáta]]
| (?)
| 20
| –
| {{szám|10000}}
|-
| 7.
| [[Arvád]]
| [[Matinu-Baáli]]
| –
| –
| 200
|-
| 8.
| [[Uszanat]]
| (?)
| –
| –
| 200
|-
| 9.
| [[Szianu]]
| [[Adunu-Baáli]]
| 30
| –
| {{szám|10000}}
|-
| 10.
| [[Maáin]]
| [[Gindibu]]
| –
| 1000 (tevés)
| –
|-
| 11.
| [[Bet-Rehób]]<ref>A KUR ''A-ma-na-a-a'' kifejezés jelentheti az Amanus-hegységet és Ammont is, de ez a névalak eddig máshonnan nem ismert.</ref>
| [[Baasza]]
| –
| –
| ?000
|-
| '''összesen'''
|
|
| 3950
| 1900 + 1000
| 62-{{szám|63000}}
|-
|}
 
Ezek az adatok is megelehetősen irreálisak, tekintve például Irkáta {{szám|10000}} főnyi gyalogságát. Ez a szám többszörösen meghaladja ennek a kicsiny településnek a teljes lakosságszámát. A 20 harci szekér említése még valós adat lehet, ennek figyelembe vételével itt is 2-300 gyalogos harcosról lehetett szó. Ugyanez vonatkozik Szianura is. Nem szabad elfelejteni, hogy a híres [[kádesi csata|kádesi csatát]] saját korának két szuperhatalma vívta (Egyiptom és Hatti), a szemben álló erők pedig aligha haladhatták meg jelentősen a 20-{{szám|20000}} főt.
 
A sztélé felsorolásában jelentős tényező, hogy ez az első említése a délarábiai Maáin királyságnak, és a tevegelő araboknak.
 
== Következményei ==
Sulmánu-asarídu még hosszú időn keresztül próbálkozott Szíria meghódításával, főképp az i. e. 845-ös, [[Urartu]] királyával, [[I. Szarduri]]val vívott [[supriai csata]] után. Hadad-Ezra még hatszor, Irhuleni legalább kétszer hadakozott még az asszírokkal, ami azt jelzi, hogy Sulmánu-asarídunak legfeljebb a csatatér maradhatott a kezén, de nem törte meg a szíriai királyságokat. Az asszíroknak azonban kellett várni, amíg a felettébb hatékonynak bizonyuló szíriai koalíció felbomlott. Ennek egyik végső állomása volt a Damaszkusz és Izrael között lezajló [[rámót-gileádi csata]] (egyébként jelentéktelen határmenti csetepaté egy városért), amelyben Ákháb izraeli király életét vesztette. A védelmi egység hiányában végül az asszírok [[Hamátu]] és [[Damaszkusz|Dimasqe]] elfoglalásával jutottak stratégiai előnyhöz, amelyet kihasználva i. e. 825-ben – az eredeti célpontot – [[Agúsi]]t is elfoglalták. Sulmánu-asarídu halálával azonban Asszíria rögtön visszaszorult az Eufráteszen túlra, és csak i. e. 738-721 között érte el nyugaton újra a hasonló pozíciót.
 
== Jegyzetek ==
| year = 2010
| month =
| title = Áháb utolsó csatájaháborúja (Rámót-Gileád)
| journal = Ókor
| volume = IX
| accessdate =
}}
 
{{portál|ókor}}
 
[[Kategória:Ókori csaták]]
[[Kategória:Ókori Szíria]]
[[Kategória:Asszíria]]
 
[[en:Battle of Qarqar]]