„Rajnai Palotagrófság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Pfalzi Rupert
36. sor:
Pfalzot [[II. Henrik pfalzi gróf|II. Henrik]] halála után, 1214-ben [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] a családba benősült [[II. Ottó bajor herceg|Előkelő Ottó]]nak adta, és ezután a [[Wittelsbach-ház]] meg is tartotta azt. [[Bajorország]] első felosztásakor (1253-ban) Pfalz [[II. Lajos bajor herceg|II. ''Mogorva'' Lajos]]nak jutott. Az ő két fia, [[I. Rudolf bajor herceg|Rudolf]] rajnai palotagróf (1294–1317) és [[IV. Lajos német-római császár]] (1294–1340) testvérháborúba bonyolódott. Rudolf halála után Lajos kiegyezett fiaival, akik (1329-ben) megkapták a korábbi pfalzi tartományokat és [[Bajorország]] egy részét, ami ettől fogva '''Felső-Pfalz''' lett.
 
[[II. Rudolf pfalzi választófejedelem|II. ''(Vak)'' Rudolf]] mindehhez megszerezte még [[Neuburg]]ot és [[Sulzbach]]ot is: ezek a területek lettek az úgynevezett '''Ifjabb-Pfalz'''. 1329-ben [[Pavia|Paviában]] megegyezett [[IV. Lajos német-római császár|IV. (Bajor) Lajossal]], hogy Pfalz és Bajorország ura fölváltva lesz német [[választófejedelem]]. Ez az időszak nem tartott sokáig: már utóda, [[I. RuprechtRupert rajnai palotagróf]] elérte, hogy [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly császár]] Pfalz egy részének ellenértékeképpen a lemondjon a bajorok választófejedelemségéről. A grófságot [[1356]]-ban a [[Német Aranybulla]] választófejedelemséggé nyilvánította.
 
1410-ben [[RuprechtI. Rupert német-római császárkirály|III. RuprechtRupert]] négy fia fölosztotta a birtokot (a részek határvonala és elnevezése többször is változott). Rajna-Pfalzot és vele a [[választófejedelem]]séget és [[III. Lajos pfalzi választófejedelem|III. ''Szakállas'' Lajos]] ''(VII. Lajos)'' örökölte.
 
===Vallásháborúk===