„Topáz” változatai közötti eltérés

70 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
hivatkozások javítása
a (Bot: következő hozzáadása: gl:Topacio)
a (hivatkozások javítása)
[[Fájl:TOPAZE8.jpg|bélyegkép|250px|Csiszolt topáz]]
[[Fájl:Topazio 0020.jpg|bélyegkép|250px|Topáz]]
A topáz színe változatos. Legjellemzőbb és legelterjedtebb szín a sárga, de gyakoriak a víztiszta és kékszínű, ritkábbak a rózsaszínű kristályok. A topázkristályok többnyire tiszták és átlátszók. A sárga szín a legvilágosabb sárgától egészen a sötét barnássárgáig terjed s a sárga színben igen sokszor kis vörös árnyalat is van. A sárga szín annyira jellemző a topázra, hogy sok más sárga követ jelzőkkel ellátva, topáznak hívnak. Az orientális vagy indiai, vagy királytopáz nem más, mint sárga [[zafír]], a spanyol, madeira, cseh, occidentális és aranytopáz pedig [[kvarc]]. Szép sötét sárga topázok [[Brazília|Brazíliában]] fordulnak elő, de ugyanitt aranysárga, mézsárga, borsárga kristályok is vannak. Halványsárga topázok [[Schneckenstein]]ben ([[Szászország]]) találhatók s ezeket ''szász-topázoknak'' hívják. Néha a szász kristályok kissé zöldes árnyalatúak s ezeket helytelenül ''szász-krizolitnak'' nevezik. A kékszínű topázok legtöbb esetben világos színűek, sokszor kissé zöldes árnyalatúak. A sötétebb kék szín nagyon ritka; újabban Brazíliában találtak sötét, zafírhoz hasonló színű kristályokat. Szép világoskék topázok találhatók az [[Urál-hegységben]] az innen származó kék színű topázokat általában ''szibériai-topáz''-nak szokták nevezni. Kissé zöldes árnyalatú, akvamarinhoz hasonló színű topázok, [[Szibéria|Szibériában]] fordulnak elő; ezek igen sokszor [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]] néven kerülnek forgalomba. A folyókavicsok között talált, legömbölyödött élű, víztiszta kristályokat [[Brazília|Brazíliában]] ''vízcseppeknek'', azaz ''Pingos d’Agoa''-nak nevezik, a drágakőkereskedelemben ''gouttes d’eau'' néven vannak forgalomban. A legritkábbak a rózsaszínű topázok, amelyek néha ibolyás árnyalatúak. Brazíliában fordulnak elő s ''brazíliai-rubinnak'' is nevezik őket.
 
A topáz színezőanyagára vonatkozó vizsgálatok szerint a sárga színt [[króm]], a rózsaszínt [[vanádium]] idézi elő, az [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]]színű topázok színező anyaga pedig a [[vas]].
 
A topáz hevítve színét megváltoztatja. Gyakorlatilag nagy jelentőségű, hogy a sárga- és barnásszínű kövek hevítve rózsaszínűekké válnak, a rózsaszínű topáz tehát sárgából mesterségesen előállítható. Legmegfelelőbbek a hevítésre az aranysárga és vöröses sárga [[brazília]]i topázok. A szükséges hő 300-400°; erősebb hevítésnek teljes elszíntelenedés a következménye. Az égetett topázok [[fénytörés]]e nagyobb és [[pleokroizmus]]a erősebb, mint a természetes színű kőé. A hevített topázok ibolyántúli sugarak hatására visszanyerik eredeti színüket; e tulajdonságuknál fogva tehát a természetes kőtől megkülönböztethetők. Kék topázokon hevítéskor nem sikerült színváltozást megfigyelni.
A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig drágaköveknek. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván s ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni.
 
A színtelen topáz csiszolt állapotban különösen a [[gyémánt]]tal, [[fenakit]]tal és színtelen [[berill]]el téveszthető össze. A színes kövek [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]]nal, [[turmalin]]nal, [[citrin]]nel, égetett [[ametiszt]]tel cserélhetők könnyen össze.
 
==Előfordulása==