„Kaj nyelvjárás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ru:Кайкавское наречие |
|||
29. sor:
A szlovén és a horvát nyelv közötti különbségek kialakulását a nyelvészek attól datálják, mikor a [[szlovének]] [[frankok|frank]] uralom alá kerültek. A [[Keleti Frank Birodalom]]ból alakult ki aztán a [[Német-római Birodalom]]. Horvátországot a [[11. század]] végén kebelezte be Magyarország. A politikai határok kialakulásával a nyelvi határok is élesedtek, de a kaj nyelvjárás területi elhelyezkedésénél fogva továbbra is igen közeli rokona maradt a szlovénnak.
Horvátország fővárosa [[Zágráb]] a kaj területen feküdt. Itt volt a [[horvát bánok listája|horvát bán]] székhelye és a zágrábi püspökség. A másik, szintén fontos horvát központnak számító [[Varasd]] is kaj város volt. Éppen ezért a [[középkor]]i horvát állam adminisztratív és irodalmi nyelve a kaj volt, egyebek között a költő [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] testvére, [[Zrínyi Péter]] ebben a nyelvjárásban alkotott, de Zrínyiék törekedtek arra, hogy a három horvát nyelvből egységes irodalmi normát alakítsanak. A kaj nyelvjárás legjelentősebb írója, [[Nikola Krajačević]] volt, aki számos könyvet írt a [[17. század]]ban. Kaj nyelvű könyveket használtak a [[krajna]]i, [[stájerország]]i és [[magyarországi szlovének]] is. Utóbbiak szintén alakítottak az úgynevezett közép-szlovén irodalmi nyelvtől független sztenderd nyelvet (lásd: [[vend nyelv]]), amelyhez felhasználták a Krajačević írásait. Mivel a magyarországi szlovénok egy része évszázadokig a zágrábi püspök felügyelete alá tartozott, ezért általában mindig kaj nyelvű irodalmat használtak az első vend könyvek megjelenéséig, így ez otthagyta a nyomát a nyelvükben.
A kaj nyelvjárás háttérbe szorulása a délszláv egység megteremtéséért folytatott politikai harcnak köszönhető. A szlovén származású [[Stanko Vraz]] az illír-mozgalom egyik fő alakja már törekedett egy közös délszláv mesterséges nyelv létrehozásán a [[19. század]] első felében. Ő az illír nyelvet a kaj és a szlovén ötvözésével hozta létre, de az ezzel való egységesítési kísérletet számos délszláv elutasította. [[Ljudjevit Gaj]], a Gaj-abécé megalkotója, aki kaj volt, de mégis úgy látta, hogy az egység megteremtése érdekében a az irodalmi nyelvnek nem a kaj nyelvjáráson kell alapulnia, hanem a [[szerb nyelv]]hez sokkal közelebb álló što nyelvjáráson. A [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] (Jugoszlávia) létrejöttével megindult az egységes nyelv kialakítása a što alapulján.
| |||