Főmenü megnyitása

Módosítások

104 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: KeFe (vita) szerkesztéséről Szegedi László szerkesztésére
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
{{Heraldika}}
<div class="keretjobb" style="width:30%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<br>
'''<big>Névváltozatok:''' </big><br>
* <big>czímertárgy (Turul), címerkép (embléma), jel <ref>(Püspöki Nagy, Rozsnyó 17. l. és 27. l.), alak (Forgon 622. l.), motívum, címeralak (Honismeret 1999/4. 8. és 9. l.), pajzsalak (Forgon 31. l.), pajzsbeli kép (Gömbös 36. l.), képlet (Nagy Iván III. 44. l., VI. 69. l.)</refbig>
* alak <ref>(Forgon 622. l.),</ref>
* motívum, címeralak <ref>(Honismeret 1999/4. 8. és 9. l.),</ref>
* pajzsalak <ref>(Forgon 31. l.),</ref>
* pajzsbeli kép <ref>(Gömbös 36. l.),</ref>
* képlet <ref>(Nagy Iván III. 44. l., VI. 69. l.)</ref>
<br>
* de: Wappenfigur, Körper, Figur,
* en: device, armorial bearing, charge,
* fr: charge, pièces héraldiques,
* la: figura, symbolum,
* cz: figura, erbovní znamení, znakový znamení
{{Hl-rövid}}
 
<big>de: Wappenfigur, Körper, Figur, en: device, armorial bearing, charge, fr: charge, pièces héraldiques, la: figura, symbolum, cz: figura, erbovní znamení, znakový znamení
</big>
 
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések]
'''Címerábra''' szűkebb értelemben a [[pajzs|pajzson]] előforduló mindenféle stilizált ábra. [[Mesteralak|Mesteralakokra]] és [[címerkép|címerképekre]] oszlanak.
 
</div>
A [[címerművészet|címerművészetben]] az ábrákat meghatározott szabályok szerint szerkesztik meg. Legfontosabb sajátságuk, hogy síkban ábrázolják őket. Tágabb értelemben címerábra lehet minden olyan kép, amely nemcsak a [[pajzs|pajzson]], hanem az egyéb [[címerrészek|címerrészeken]] és tartozékokon is előfordul. Ezeket ([[sisak (fejfedő)|sisak]], [[sisakdísz]], [[sisaktakaró]], [[pajzstartó|pajzstartók]] stb.) már térben ábrázolják és szinte kizárólag a címerképek közé tartoznak.
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
'''Címerábra''' szűkebb értelemben a [[pajzs|pajzson]]on előforduló mindenféle stilizált ábra. [[Mesteralak|Mesteralakokra]]okra és [[címerkép|címerképekre]]ekre oszlanak.
 
A [[címerművészet|címerművészetben]]ben az ábrákat meghatározott szabályok szerint szerkesztik meg. Legfontosabb sajátságuk, hogy síkban ábrázolják őket. Tágabb értelemben címerábra lehet minden olyan kép, amely nemcsak a [[pajzs|pajzson]]on, hanem az egyéb [[címerrészek|címerrészeken]]en és -tartozékokon is előfordul. Ezeket ([[sisak (fejfedő)|sisak]], [[sisakdísz]], [[sisaktakaró]], [[pajzstartó|pajzstartók]]k stb.) már térben ábrázolják és szinte kizárólag a címerképek közé tartoznak.
A címerábrák a [[holt heraldika]] felfogása szerint olyan motívumok, melyek ábrákkal fejezik ki a címernek a tulajdonoshoz való viszonyát és ezért szimbólumnak tekintik azokat. Az [[élő heraldika]] korában azonban a címerábrák pusztán dekoratív funkciót töltöttek be és szerepük a [[címerviselő]] felismerhetőségének biztosítása volt a csatában. Ezért ekkoriban a [[címer|címerek]] egyszerű ábrák voltak.
 
A címerábrák a [[holt heraldika]] felfogása szerint olyan motívumok, melyek ábrákkal fejezik ki a címernek a tulajdonoshoz való viszonyát és ezért szimbólumnak tekintik azokat. Az [[élő heraldika]] korában azonban a címerábrák pusztán dekoratív funkciót töltöttek be és szerepük a [[címerviselő]] felismerhetőségének biztosítása volt a csatában. Ezért ekkoriban a [[címer|címerek]]ek egyszerű ábrák voltak.
 
A címerábrák felosztására különféle osztályozási módszerek alakultak ki.
Robert Viel úgy vélte <ref>''Les origines symboliques du blason''. Paris, 1972</ref>, hogy a heraldika nem pusztán a hősi lovagok és tornák korának visszatükröződése. Mivel a küzdő felek arcát teljesen eltakarta a zárt sisak, kénytelenek voltak olyan jelképeket létrehozni, melyek generációról generációra öröklődve a 13. században az első címerpajzsokká váltak. Használatuk szorosan kapcsolódott a címerviselő egyéniségéhez és jellemvonásaihoz. Ezen pajzsok tehát egyfajta nyitott könyvet alkottak, melyek pontosan ki tudták fejezni a viselőjük körülményeit és jellemzőit.
 
Pascal Gambirasio d'Asseux <ref>''La voie du blason. Lecture spirituelle des armoiries''. Paris, 1997</ref> azzal érvel, hogy a címer a tulajdonosa egyfajta spirituális portréjaként szolgál, mely arra sarkall bennünket, hogy mélyedjünk el a [[Heraldikai lexikon/Leszármazás|leszármazók]] történelmében, eszményeiben és tetteiben. A pajzs, melyet a régi korokban az úrjelöltek viseltek, olyan üres acéltábla volt, melyet tetteik és teljesítményeik tartalmával tölthettek meg, válthattak élő képekre és hagyhattak az [[Heraldikai lexikon/Utód|utódaikrautód]]aikra egyfajta családi ikonként. A fiatalabb generációk ezt megőrizhették és megbecsülhették, ami így a leszármazók számára az identitás jelvénye, valamint az összetartozás kifejeződése lett.
 
Michel de Pastoureau <ref>''Figures de I'héraldique''. Paris, 1996</ref> a címerek jelentőségéről szólva azt hangsúlyozza, hogy tanulmányozásuk nemcsak a címerviselők személyének a meghatározását teszi lehetővé, hanem rávilágít a jellemvonásaikra is. Ez mára új címerszemlélethez vezetett, amikor igyekszünk felderíteni a színválasztás, a pajzstagolás stb. minden okát és értelmét, melyek azok szándékain és elképzelésein vagy kulturális hóbortjain alapultak, akik létrehozták vagy használták ezen heraldikai jelképeket. Mindenféle beszélő címer vagy olyan, amelyik utal a címerviselő nevére, maguk a címer ábrái vagy a címerviselő hírneve, a képzeletbeli címerek, ez mind szorosan kapcsolódik a címerviselő személyiségéhez, mégpedig a heraldikai szimbolizmus által, mely egyszerre konkrét és költői.
A szimbólumok rendszeréhez tartozik az is, hogy egy adott címerábra hányszor fordul elő a pajzson, mert a számoknak is külön jelentése lehet. A különféle szimbólumok fontos szerepet töltenek be a Bibliában, különösen a Jelenések könyvében, mely a legnagyobb hatást gyakorolta a középkori ikonográfiára. Eszerint Isten a világot a számok által teremtette meg. Órigenész és Szt. Ágoston, valamint a Bibilia glosszátorai minden számnak külön jelentést tulajdonítottak. A középkori emberekre hatással volt a geometria és az aritmetika, melyeket a trivium és a quadrivium részeként tanítottak, miként azt Olivier Beigbeder is kifejti.<ref>''Lexique des Symboles''. Paris, 1969</ref>
 
Az 1-es szám, egyaránt kifejezi az emberi és isteni jelleget. A legtöbb állat, ember, növény és tárgy egyes számbanszémban jelenik meg címerekencímerken. a A 2-es az ellentétek egységét fejezi ki (test és lélek stb.), míg a manicheizmuson alapuló albigens nézetekben az ellentétes princípiumok (jó és rossz, férfi és nő stb.) kifejeződése, melynek egyik megjelenítése lehet a [[Heraldikai lexikon/Szembenéző|szembenéző]] [[Heraldikai lexikon/Helyzet|helyzet]] a heraldikában. Ezen grafikai megoldás által a dualizmus az egységben oldódik fel. A 3-as a Szentháromság száma, melyet az egyenlő szárú háromszög fejez ki. Ennek éle a heraldikában lefelé mutat és így három címerábra esetén a szokásos helyzetük: kettő fent, egy lent. A 4-es a tetramorf, azaz négyalakú lény száma (mely a négy evangélistát jelképező négy lényt: angyal = Máté; oroszlán = Márk; ökör = Lukács; sas = János, egy alakban ábrázolja; Ezékiel 1, 5-10); a négy paradicsomi folyó, a világ négy sarkának a száma. Ha tehát a pajzson négy címerkép látható, kétféleképp rendezhetők el, keresztalakban, mely Jézus keresztjére emlékeztet vagy négyzetalakban, ami azt az óhajt jelképezi, hogy Jézus királysága a világ mind a négy sarkára kiterjedjen. Az 5-ös Dávid öt kavicsát jelképezi, mellyel leterítette Góliátot, Jézus öt sebét, az öt érzékszervet, jelenti, melynek heraldikai ábrázolása a [[harántkereszt]]es forma. A 6-os megfelel a teremtés hat napjának. Az első három nap Isten megteremtette az élettelen dolgokat, majd a másik három napon az élőlényeket. Ennek heraldikai megfelelője a címerképek két hármas oszlopban történő ábrázolása. A 7-es az Apokalipszis fokozatainak felel meg. Mágikus szám, mely megfelel a hét napjainak, a hét emberi életkornak, a hét kegyelemnek, a hét szentségnek, az imádság hét kánoni órájának, a hét görög bölcsnek, a tudás hét tárgyának (trivium és quadrivium). A heraldikában a címerképek elrendezhetők a pajzs széle mentén, két hármas oszlopban, fent egy címerábrával, három sorban (2-3-2) stb. A 8-as a keresztelő utáni újjászületést jelképezi, mely a heraldikában a rámára helyezett címerképek alakjában jelenik meg, mellyel a címertörést is ki lehet fejezni. A 9-es az angyalok három csoportjának száma, a Szentháromság háromszorosa. A heraldikában általában három oszlopba rendezett címerképek csoportjaként jelenik meg. A 10-es a tízparancsolat és Dávid király tízhúrú hárfájának a száma, melyen a mennyei zenét adta elő. A heraldikában különféle csoportokban elrendezett tízes címerképekként jelenik meg (pl. 4-3-2-1). A 11-es ambivalens, mert a tízparancsolat megszegését, a bűnt, a jogtalanságot jelképezi, másrészt azon apostolok számának is megfelel, akik Júdás árulása után hűek maradtak Jézushoz. Ezért a legjobban jelképezi az emberi erényeket és hibákat is. A 12-es az apostolok és Herkules tetteinek, valamint az év hónapjainak és a (középkori hagyomány szerint a) 12-12 nappali, illetve esti órának a száma. A 13-as szerencsétlen szám, melyet az eredendő bűnnel hoznak összefüggésbe. Számos címerábra (gyűrű, bizánci, csillag) akár 13-szor is megjelenhet a pajzson. A 14-es szám a Bibliában genealógiai értelmű, mert Máté evangéliuma Jézus genealógiájával kezdődik, mely három fázison át tart, egyenként 14 generációban. A heraldikában általában ez a legnagyobb alkalmazott szám. Általában a rámán feltüntetett kis címerképek alakjában fordul elő. Ennél több címerkép feltüntetése vagy pajzstagolás használata már értelmetlen, mert a jelképek túlzottan kicsivé válnak.
 
 
 
==A címerábrák identifikálása==
 
Charles Norton Elvin: A Dictionary of Heraldry. London, 1889
 
L.-A. Duhoux d'Argicourt: L'Alphabet et figures de tous les termes du blason. Paris, 1899
 
==Külső hivatkozások==
 
[http://commons.wikimedia.org/wiki/Illustrated_atlas_of_French_and_English_heraldic_terms A heraldikai fogalmak franciául és angolul]
 
== Lásd még==
 
[[címerkép]], [[mesteralak]], [[címerhatározó]]
 
[[Kategória:Heraldika|Cimerabra]]
56 552

szerkesztés