„Vizenyős terület” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „'''WETLAND''' A modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés a '''wetland''' mely magyarul vizenyős területet jelent.Olyan területek ezek,amelyek …”)
Címke: formázatlan
 
A modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés a '''wetland''' mely magyarul vizenyős területet jelent.Olyan területek ezek,amelyek átmenetet('''ökoton''') képeznek a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között.Lehetnek állandóan-mint a tőzeges mocsarak-,vagy csak időszakosan nedvesek,mint a legtöbb olyan mocsaras hely,mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad.Átmenti területek ,melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamelyszakaszában van.A szukcessziós valamely szakaszában van.A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is,hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul.....A wetland-ek oly különbözőek, hogy nem könnyű egységesen definiálni őket, az egyes meghatározásokat nagymértékben befolyásolja a definícióba bevonni szándékozott projectek vagy célobjektumok jellege.A Ramsari Konvenció definíciója pl.azért tűzi ki a bűvös 6-m-es határt,mert azokat a területeket is wetland-nek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak(elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak,és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6 m-nél mélyebbre.A második definíció kivehető célja a mélyvizektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál.Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak,rizsföldek),vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból.A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja,hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van,emiatt védelmük megoldása alapvető természet-és környezetvédelmi feladat.Magyarországon a folyószabályozások,ill.lecsapolások(még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták,s ennek célja az lett volna,hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek)előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt,mint ma.Számos lecsapolás végződött kudarccal:a kapott "szárazföldek" különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak.E területeken a jövőbeni cél csakis a wetland-rekonstrukció lehet,majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása.Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a Kis-Balaton 1980-as években kezdődött visszaállítása.S iközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület-főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt-hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló szigorúan védett természetvédelmi terület. A fentiekben láttuk, hogy a "wetland" meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni,akkor vízháztartási szempontból(mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken)az alábbiakat kell tekintetbe vennünk(Boulton&Brock 1999):
 
•Időzítés*Időzítés:Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetland-ek esetén az éven belüli időjárási mintázat(pl.csapadékeloszlás)a meghatározó. Az állandó wetland-ek ökológiai folyamatait a többéves,mezoklimatikus ciklusok(pl.sorozatos aszályos vagy csapadékos évek)befolyásolják leginkább.
 
•Gyakoriság*Gyakoriság:Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla(állandóan vízborított terület),mely évi sokszori értékig terjedhet.Pl.az egy adott helyen rendszeresen(minden esőzés után keletkező és kiszáradó)megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet:e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni,minthogy a bennük élő rövid életidejű,mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák,ciszták,tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelik.
•Tartam:Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig,évtizedekig váltohat. A Velencei-tó például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad.Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt.Az élővilág szempontjából fontos ráta,vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés.
 
•Kiterjedés és mélység:Mekkora az elöntött terület és milyen mély a vízborítás?
•Tartam*Tartam:Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig,évtizedekig váltohat. A Velencei-tó például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad.Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt.Az élővilág szempontjából fontos ráta,vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés.
•Variabilitás:Annak a mértéke, hogy a fenti négy faktor térben és időben mennyire variál.
 
•Kiterjedés*Kiterjedés és mélység:Mekkora az elöntött terület és milyen mély a vízborítás?
 
•Variabilitás*Variabilitás:Annak a mértéke, hogy a fenti négy faktor térben és időben mennyire variál.
 
A magyar nyelv igen gazdag a sekély tavak,kisvizek,vizenyős területek elnevezésének vonatkozásában(kopolya,szék,tócsa,tömpöly,pocsolya,láp,mocsár,dagonya,dágvány,tocsogó,libbány,stb.)Ezek értelmezését Dévai(1976)munkájában,és/vagy a ''"Hidrológia szavakban"''(Felföldy 1984)c.könyvében találjuk meg.
7

szerkesztés