Wikipédia

„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a korr + sablon le
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása
33. sor:
Maga az '''IBM-kompatibilis PC''' csak kváziszabvány, mert a szokványos szabványokkal ellentétben egy konkrét cég konkrét termékeivel való gyakorlati kompatibilitásról van szó. A szabvány szó ez esetben azért alkalmazható, mert az IBM olyan szabványosra és egymással kompatibilisre tervezte a személyi számítógépeit, hogy azok másolása nem okozott káoszt, hanem megbízható számítógépekkel árasztotta el a világot.
 
[[imageFájl:IBM-Portable.jpg|thumb|center|583px|IBM Portable, pontosabban cipelhető, de legalább jó a billentyűzete; ez nem vált szabvánnyá. Érdemes ezt a képet összehasonlítani a lejjebbi PC/XT szakasznál található asztali IBM PC billentyűzetével: akkoriban még tudták, hogy a hordozhatóság nem jelenti azt, hogy nyomorék billentyűzet is megteszi. A két billentyűzet geometriailag azonos!]]
 
== Szabványtörténeti áttekintés ==
59. sor:
== A PC/XT szabvány ==
 
[[imageFájl:IBM PC 5150.jpg|thumb|right|370px|IBM PC, két teljes magasságú 5.25"-os floppyval és a klasszikus kiosztású PC billentyűzettel]]
 
A '''PC''' és '''XT''' szabvány geometriai értelemben mindenben azonos egymással. XT-nél a merevlemez befogadásának előkészítésére megnövelték a tápegység teljesítményét, és a BIOS-t felkészítették a merevlemezt illesztő kártya BIOS-ának szoftveres integrálására.
101. sor:
* Floppynál megjelent az 1.2 MB kapacitású (kétoldalas, 15 szektor, 80 track), később az 1.44 MB kapacitású (kétoldalas, 18 szektor, 80 track).
 
[[imageFájl:ModelM.jpg|thumb|right|294px|AT billentyűzet, rendes méretű szóköz billentyűvel, mert még nem veszi el a helyet a három alig használt új billentyű]]
 
* Billentyűzetnél a rövid kezdeti időszak után hamar megjelent a manapság közismert billentyűzetkiosztás, azaz az F1, F2, … F10 billentyűk felülre egymásmellé kerültek, és az írógép klaviatúra és a numerikus pad közé beékelődött a kurzorvezérlés. Megváltozott a billentyűzet és az alaplap közti protokoll is. Ennek megfelelően sokáig kaphatók voltak az olyan XT/AT billentyűzetek, amelyek alján volt egy kétállású kapcsoló a két protokollnak megfelelően. Aztán elterjedtek az olyan billentyűzetek, amelyek automatikusan érzékelték, hogy melyik protokollal kell az alaplapnak válaszolni.
119. sor:
== Az ATX szabvány ==
 
[[imageFájl:MSI K7T266 motherboard.jpg|thumb|right|273px|ATX alaplap hátulnézetből, balra lent látható az alaplapra integrált funkciók kivezetései]]
 
[[imageFájl:ATX PS downside.jpg|thumb|right|273px|Egy újabb ATX tápegység, amely visszatért az eredeti koncepcióhoz: a ventilátor a gép belsejéből húzza ki a meleget]]
 
[[imageFájl:ATX PS ATX connector.jpg|thumb|right|273px|ATX tápcsatlakozó, amely a teljesítmény igényesebb processzorok számára ki van bővítve egy négypólusú 12 V-os csatlakozóval]]
 
Az '''ATX''' ('''A'''dvanced '''T'''echnology e'''X'''tended) a nevének megfelelően az '''AT''' szabványt váltotta fel, nagyjából a 300-500 MHz-es processzorok korában. Az átállás csak a tápegység tekintetében volt zökkenőmentes, mert az akkori alaplapokat általában ellátták mind az AT-nek, mind az ATX-nek megfelelő tápcsatlakozóval. Az akkor szokásos AT-s alaplapok berakhatók ATX-es dobozba, míg fordítva, az ATX-es alaplapok a rájuk jellemző hátsó csatlakozok tömkelege miatt nem mennek bele az AT-s dobozokba. Az '''ATX''' szabvány első változatát az [[Intel]] dolgozta ki, 1995-ben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/IBM-kompatibilis_PC”