„Kazvin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: arz:قزوين
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása
26. sor:
==Története==
A várost még a Szasszanida I. Sahpur alapította 241-272 körül. Fénykorát az Omajjádok és az Abbaszida-dinasztia alatt élte a város, majd a mongolok pusztították el, de lassan mégis ujjáépült.
[[FileFájl:Jame qazvin2.jpg|bélyegkép|balra|120px|]]
 
[[1548]]-ban a Szafavida uralkodó [[Tahmaszp sah]] (1522-1576) [[Tebriz]]ből de költöztette át udvarát is.
 
'''Kazvin''' [[1598]]-ig volt főváros, mikor [[Abbasz sah]] székhelyét [[Iszfahán]]ba helyezte át.
[[FileFájl:Jame qazvin.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kazvin]]
 
[[1628]]-ban [[Thomas Herbert]] perzsiai utazásai során írta az akkoriban még 200.000 lakosú városról, hogy nem marad el a birodalom egyéb városai mögött.
41. sor:
==Nevezetességek==
* '''Masdzsid-i Dzsomé-templom''' - [[1106]] és [[1153]] között épült, többször is átalakították. Mai formája Nagy Abbasz sah építő, újjáépítő tevékenységének eredménye.
[[FileFájl:Qazvin jameh iwan.jpg|bélyegkép|balra|120px|]]
Nagy belső udvarát négy ejván díszíti. A déli ejvánnak, az imádság csarnokának ékessége a márványmihrab. Külön érdekessége mágneses hatása is.
[[FileFájl:Qazvin - Masjid-e Jomeh - gate.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Masjid-e Jomeh]]
 
Az északi ejván két minarettje is Abbasz sah idején kapta mai formáját.
51. sor:
 
* '''Medressze-i Hajdarieh''' - korániskola. A [[12. század]]ban, a [[szeldzsuk]] időkben építették egy [[szasszanida]] korból való tűztemplom átalakításával. A szeldzsuk építészet egyik legszebb alkotásának tartják.
[[FileFájl:Alnabi mosque qazvin2.jpg|bélyegkép|balra|120px|]]
*'''Masdzsi-i Sah''' királyi mecset, mely szép mozaikjairól híres.
[[FileFájl:Qazvin - Emamzadeh-ye Hossein.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kazvin]]
* '''[[Hamdullah Musztifó]] ([[1281]]-[[1350]]) síremléke''', aki a város szülötte volt. Ő volt az első perzsa világtörténelem összeállítója. [[Rasid ad-Din]] tanítványa volt és egyben földrajztudós. [[1335]]-ben elkészült '''Győzelem könyve''' című műve Firdauszi nagy munkájának a Sahnáménak a Királyok könyvének folytatása volt, mellyel a [[14. század]]ig teljessé tette a perzsa hősi mondakört. Az ő munkássága ösztönözte [[Nuzhat-al-Kulub]]ot, aki [[1340]]-ben a kor földrajzi tudásának csúcsán írta meg a '''Szívek gyönyörűsége''' című művében a perzsa föld kialakulását és részletes útikalauzát, mely az összes akkori települést magába foglalta. E művet még ma is sok tudós forgatja.
[[FileFájl:Kharaghan.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Karaghan]]
 
* '''Ali kapu''' (AliQapu), vagy másnéven Magas kapu.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazvin