„Vizenyős terület” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
szóköz jav, belsőhiv, kat |
||
1. sor:
A '''Wetland''' a modern
'''Wetland'''▼
▲A modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés a wetland mely magyarul vizenyős területet jelent.Olyan területek ezek,amelyek átmenetet(ökoton) képeznek a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között.Lehetnek állandóan-mint a tőzeges mocsarak-,vagy csak időszakosan nedvesek,mint a legtöbb olyan mocsaras hely,mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad.Átmenti területek ,melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamelyszakaszában van.A szukcessziós valamely szakaszában van.A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is,hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul.
==Meghatározás==
9 ⟶ 7 sor:
===Első definíció===
Ramsari Konferencia definíciója pl. azért tűzi ki a bűvös 6-m-es határt, mert azokat a területeket is wetland-nek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak (elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak, és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6 m-nél mélyebbre.
===Második definíció===
A második definíció kivehető célja a mély vízektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál. Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak, rizsföldek), vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból.
==Wetlandok jelentősége==
A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja, hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van, emiatt védelmük megoldása alapvető természet- és környezetvédelmi feladat. Magyarországon a folyószabályozások, ill. lecsapolások (még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták, s ennek célja az lett volna, hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek) előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt, mint ma. Számos lecsapolás végződött kudarccal: a kapott "szárazföldek" különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak. E területeken a jövőbeni cél csakis a wetland-rekonstrukció lehet, majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása. Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a [[Kis-Balaton]] 1980-as években kezdődött visszaállítása.
==Szempontok==
A fentiekben láttuk, hogy a "wetland" meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni, akkor vízháztartási szempontból (mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken) az alábbiakat kell tekintetbe vennünk (Boulton&Brock 1999):
===Időzítés===
Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetland-ek esetén az éven belüli időjárási mintázat (pl. csapadékeloszlás)a meghatározó. Az állandó wetland-ek ökológiai folyamatait a többéves, mezoklimatikus ciklusok (pl. sorozatos aszályos vagy csapadékos évek) befolyásolják leginkább.
===Gyakoriság===
Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla (állandóan vízborított terület), mely évi sokszori értékig terjedhet. Pl. az egy adott helyen rendszeresen (minden esőzés után keletkező és kiszáradó) megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet: e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni, minthogy a bennük élő rövid életidejű, mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák, ciszták, tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelik.
===Tartam===
Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig, évtizedekig váltohat. A [[Velencei-tó]] például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad. Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt. Az élővilág szempontjából fontos ráta, vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés.
===Kiterjedés és mélység===
45 ⟶ 43 sor:
==Egyéb elnevezések==
A magyar nyelv igen gazdag a sekély tavak, kisvizek, vizenyős területek elnevezésének vonatkozásában
*kopolya
*szék
57 ⟶ 55 sor:
*tocsogó
*libbány
Ezek értelmezését Dévai (1976) munkájában, és/vagy a ''"Hidrológia szavakban"'' (Felföldy 1984) c. könyvében találjuk meg.
==Forrás==
*Padisák Judit ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005
[[Kategória:Hidrológia]]
| |||