„1878-as miskolci árvíz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + kép
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Miskolc]] a [[Szinva]] patak és a [[Sajó]] folyó vízgyűjtő területére épült. A vízbőség fontos szerepet játszott a város fejlődésében, de nagy esőzések alkalmával mindig veszélyessé vált a víz közelsége. Komoly, pusztító árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, feljegyzések, újságcikkek, de a város életében legnagyobb és legtöbb emberáldozattal járó áradás azonban az 1878-as volt, amely mai napig mint a „nagy árvíz” maradt meg az emberek emlékezetében. Ez egyben a [[19. század]]i [[Magyarország]] legtöbb halottat követelő árvize is volt.
 
[[1878]]. [[Augusztus 30.|augusztus 30-án]] a [[Dunántúl]] felől nagy esők, zivatarok érték el [[Észak-Magyarország]]ot. Először [[Eger]], [[Bükkszentlászló|Óhuta]], majd [[Diósgyőr]] és Miskolc következett, ahonnan [[Tállya]], [[Golop]] és [[Mád]] felé vonult a vihar. Mivel a [[felhőszakadás]] egyszerre nagy területet érintett, a [[Bükk (hegység)|Bükk hegységből]] lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a [[Pece]] patakokat, hogy azok másnap, [[Augusztus 31.|augusztus 31-én]] hajnalban medrükből kilépve álmukból riasztották a polgárokat és elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban és magával sodorta őket, nagy mennyiségű hordalékot felhalmozva a hidak környékén és a zsilipeknél. A belvárosban percenként fél métert emelkedett az áradás, így a menekülés szinte lehetetlen volt. A város egyes részein 4–6 méter magasan állt a víz.
 
Csak Miskolcon 2182 ház dőlt össze, a város épületeinek a fele károsodott és 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együtt számítva az áldozatok száma elérte a 400 főt. Óhután például, ahol majdnem ugyanakkor állt el az eső, mint Miskolcon, 73 ház pusztult el. A miskolci kár {{szám|1739771}} forintra rúgott.