Wikipédia

„Wikipédia:Segítség/A Wikipédia szerkesztése – alapok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
RRadvanyi (vitalap | szerkesztései)
2 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: RRadvanyi (vita) szerkesztéséről OrsolyaVirág szerkesztésére
1. sor:
{| style="background:transparent"
== A KÖZTERÜLETI TÉRFELÜGYELET FOGALMAI ÉS ELVEI ==
| {{click|image=Torchlight back.png|link=Wikipédia:Segítség|width=20px|height=20px}}
| <big>[[Wikipédia:Segítség]]</big>
|}
 
<h2 style="background-color:#efefff;border-bottom: 0px;border: 1px solid #1e90ff;text-align:center;padding-top:4px;margin-top:15px; ">[[Fájl:Nuvola apps package wordprocessing.png|24px]] A Wikipédia szerkesztése – alapok</h2>
{{Sablon:Segítség}}
 
== Fogalmak 1-től 10-ig ==
 
=== [[Fájl:Nuvola apps kcmdrkonqi.png|24px]] Lapok létrehozása ===
'''1.) Térfelügyeleti rendszer'''
:*[[Wikipédia:Az első lépések|Az első lépések]]kel kezdd, ha még új vagy itt
:*[[Wikipédia:Homokozó|A homokozóban]] gyakorolhatsz, próbálkozhatsz
:*[[Wikipédia:Első szócikked|Mielőtt megírod első szócikked…]]
:*[[Wikipédia:Allapok|Szerkesztői allapok]], ahol jegyzeteket készíthetsz, cikkeket tervezhetsz
 
=== [[Fájl:Nuvola apps package wordprocessing.png|24px]] Szerkesztés ===
Műszaki, technikai megoldás, számítástechnikai, távközlési, videotechnikai és logisztikai eszközök egyedi rendszere, amely lehetővé teszi személyek és tárgyak mozgásának, mozgatásának, a természeti környezet állapotának a rögzítését, tárolását, a videojelek továbbítását, feldolgozását, értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét természetes személyek, szervezetek számára. A rögzítést nem végző (azt nem szolgáló) kamerák nem tartoznak a térfelügyeleti rendszerek fogalmába.
:*[[Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat%3F|Hogyan szerkessz lapokat]], avagy a wiki jelölőnyelv használata
:*[[Wikipédia:Szerkesztőfelület|Szerkesztőfelület]], a szerkesztő képernyő működése, az eszköztár használata
:*[[Wikipédia:Hogyan használd a hivatkozásokat?|Hogyan használd a hivatkozásokat]]
:*[[Wikipédia:Képhasználati irányelvek|Képek használata, feltöltése]]
:*[[Wikipédia:Összefoglaló|Írj szerkesztési összefoglalót]], hogy mások tudják, mit módosítottál
:*[[Wikipédia:Szerkesztési háború|Szerkesztési háborúk]]: tanuld meg kezelni őket
:*[[Wikipédia:Névtér|A névterek]] használata
 
:*''Lásd még: [[Wikipédia:Segítség/Szerkesztés haladóknak|Szerkesztés haladóknak]]''
'''2.) Integrált térfelügyeleti rendszer'''
 
Műszaki, technikai megoldás, számítástechnikai, távközlési, videotechnikai és logisztikai eszközök komplex, kompatibilis rendszere, amely lehetővé teszi személyek és tárgyak mozgásának, mozgatásának, a természeti környezet állapotának a rögzítését, a videojelek továbbítását, feldolgozását, értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét meghatározott természetes személyek, szervezetek számára, úgy, hogy az egyes - különféle jogosultságokkal rendelkező felhasználók – kizárólag a saját jogosultságuk szerint férhetnek hozzá a videojelekhez.
 
[[Kategória:Segítség|{{PAGENAME}}]]
'''3.) Magánterületi-térfelügyeleti rendszer'''
 
__NOTOC__ __NOEDITSECTION__
Jogszabályok alapján működő, közösségi érdeket is szolgáló térfelügyeleti (integrált térfelügyeleti) rendszer, amelynek célja a magántulajdon (természetes személyek, lakóközösségek, gazdasági társulások, stb.) védelme és az arra jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége.
 
[[en:Help:Contents/Editing Wikipedia]]
'''4.) Közterületi-térfelügyeleti rendszer'''
 
Törvény alapján működő, társadalmi érdeket kifejező integrált térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a bűnmegelőzés, a közrend, közbiztonság védelme, az igazságszolgáltatási és állami (államigazgatási és önkormányzati) hatósági eljárások számára az azonnali intézkedések (bűncselekmények megszakítását) és a hatósági eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, továbbá és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége. Ez a fogalom integrálja magában a „Közforgalom számára megnyitott magánterület” fogalmát is.
 
'''5.) Rendőrségi mobil (mozgó) térfelügyeleti rendszer'''
 
Törvény alapján működő, társadalmi érdeket kifejező, a rendőrség kezelésében működő, mozgó, azonnal telepíthető térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a bűnmegelőzés, a közrend, közbiztonság védelme, az igazságszolgáltatási eljárások számára az azonnali intézkedések (bűncselekmények megszakítását) és a büntető eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, továbbá és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az igazságügyi szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége.
 
'''6.) Katasztrófa elhárítási közterületi térfigyelő rendszer'''
 
Jogszabály alapján működő, társadalmi érdeket kifejező integrált térfelügyeleti rendszer, amelynek célja a katasztrófa megelőzése, elhárítása államigazgatási és önkormányzati szervek számára (tűzoltóság és polgári védelem), továbbá az azonnali intézkedések katasztrófa elleni tervezési, elhárítási, továbbá bűncselekmények megszakítását elősegítő és a hatósági eljárásokban bizonyítékként való felhasználása, és az arra – jogszabály alapján - jogosult személyek és szervezetek számára a védelmi intézkedések megtételét elősegítő és az intézkedések jogosultságát az érintett természetes személy, továbbá az állami szervek számára bizonyító tények és az erre vonatkozó eljárások összessége. Ennek a térfelügyeleti rendszernek is lehetnek mozgó (gépjárműre, helikopterre) telepített egységei is, továbbá összeköthető magánterületi-térfigyelő rendszerekkel (pl. veszélyes üzemek).
 
'''7.) Közlekedésirányítási és forgalomszervezési térfigyelő rendszerek és szolgáltatások'''
 
Forgalomfigyelő rendszer Közösségi közlekedési célú integrált térfelügyeleti rendszer, amely lehetővé teszi a forgalom mozgásának, állapotának, zavarainak felismerését, közre adását, videojelek továbbítását-fogadását, feldolgozását (pl. forgalomszámlálás, járműösszetétel vizsgálata), értékelését és ennek alapján a szükséges intézkedések megtételét a forgalomirányítással, forgalomszervezéssel, az utazók tájékoztatásával, az utak kezelésével, üzemeltetésével, a közút igénybevételének ellenőrzésével felhatalmazottak és a közúton közlekedők vagy közlekedni szándékozók számára. A közzétett és adott esetben - a forgalomszervezői-, elemzői-, irányításfejlesztési tevékenység számára - rögzített adatok nem tartalmaznak személyes adatokat. Út igénybevételét, a behajtást és a busz sávok használatát ellenőrző rendszerek A forgalomfigyelő rendszer speciális alkalmazása a fogalomban részt vevő, járművek adott forgalmi sávra/irányra, útszakaszra, úthálózatra történő behajtásának, az út igénybevételének – meghatározott (jog)szabályok keretei között rögzített módon történő – ellenőrzésére, szabályozására, szankcionálás-kezdeményezésre, speciális forgalomáramlási helyzetek (pl. balesetveszélyt tartalmazó konfliktushelyzetek, honnan-hová forgalmi mátrix felvétele, stb.) felvételére szolgáló technikai megoldás. A rendszer adatok ellenőrzésére, rögzítésére és adott esetben egy területre történő behajtás szabályozására is alkalmas.
8.) Meglevő igazgatási szolgáltatások integrációja
Már jelenleg is vannak – hatályos jogszabályok alapján - a közigazgatásban olyan szolgáltatások, amelyek hasznosíthatóak a térfelügyeleti rendszerek számára. Ilyen a közlekedésigazgatásban az adategyezőségi szolgáltatás (lopott gépjárművek keresése), az adóhatósági és szabálysértési célú gépjárműadat-szolgáltatás önkormányzati szervek számára, sebességtúllépés miatti adatszolgáltatás a rendőrség számára. A már működő rendszerek terjedésének a korlátja éppen a térfigyelő rendszerek alkalmazásával oldható fel.
 
'''9.) Vagyonvédelmi szolgáltatások'''
 
A vagyonvédelmi szolgáltatások szükséges, törvényen alapuló, lényegét tekintve magánterületi-térfelügyeleti rendszerek, amelyek jelenlegi többsége nem videojelekre, hanem képi információt nem tartalmazó mozgás- és törésérzékelőkre, tűz- és füstjelzésre alapozódik. A rendszerek jelei alapján azonnali intézkedést végző biztonsági magánvállalkozások a bűncselekmények megszakítását, továbbá bizonyítékok gyűjtését végzik. A rendőrség néhány biztonsági vállalkozó számára – fizetés ellenében - lehetővé teszi egyes rendszerek videojeleinek közvetlen bekötését a saját üzemeltetésű központi rendszerbe, míg a vállalkozások többségének ilyen irányú kérését elutasítja, még akkor is, ha fizetnének érte. Tisztázni szükséges a vagyonvédelmi szolgáltatások, a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében tett ingyenes és fizetős szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, mivel a jelenlegi helyzet sérti a vállalkozások esélyegyenlőségének az elvét.
 
'''10.) A térfelügyeleti rendszer tulajdonosi szerkezete'''
 
A térfelügyeleti rendszerek technikai elemei minden tulajdon formához kapcsolódhatnak. Ennek megfelelően egyéni, közösségi, önkormányzati, állami, gazdasági társulás tulajdonosa lehet a kameráknak, a központi rendszereknek. Sőt állami, önkormányzati szolgáltatás vásárlás esetén az állami finanszírozás nem is eredményez állami, önkormányzati tulajdont az eszközök fölött. A hangsúly nem a tulajdon tárgyakon, hanem az azokkal elérhető törvényes tevékenység eredményén van. Ennek megfelelően az államnak arra kell törekedni, hogy a rendőrségi mobil rendszerek, és a rendőrségi ügyeleteken elhelyezett központi rendszereken kívül ne szerezzen tulajdont, hanem szolgáltatásokat vásároljon, vagy ingyenesen igénybe vegyen.
 
 
== Fogalmak 11-től 20-ig [szerkesztés] ==
 
'''11.) Társadalmi (országos és helyi) konszenzus kialakításának az elve a térfelügyeleti rendszerek létesítéséhez'''
 
A bűnmegelőzési, bűnüldözési és közlekedésszervezési célú közterületi-térfelügyeleti rendszerek társadalmi szükségességének az elismertsége a közvélemény szempontjából elfogadottnak tekinthető, még akkor is, ha az adatvédelmi biztos és egyes társadalmi szervezetek konkrét szabályozási kifogásokat tesznek. Az önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó rendszerek tömeges terjedésével azonban számítani kell rá, hogy a problémák száma lényegesen növekedni fog. Kiemelt figyelmet kell fordítani és proaktív magatartást (cselekvést) kell elsajátítaniuk a szabályozásra jogosult központi államigazgatási szerveknek (IRM, ORFK), továbbá a megvalósítást végző önkormányzatoknak a lakossági kapcsolatokban és a civil szervezetekkel való együttműködésben. A konszenzus kialakításának lényeges eleme, hogy a rögzített videojelek az érintett személyek számára megismerhetőek legyenek.
 
'''12.) A térfelügyeleti rendszerek alkalmazása célhoz kötöttségének elve'''
 
A jogállamiság alkotmányos elvének érvényesítése a térfelügyeleti rendszerekre is kiterjed. Ennek megfelelően a közterületen mozgó személyeket megilleti a személyes adatok védelmének az alkotmányos joga. Ezt a jogot csak közösségi érdekből, törvényben megállapított okból, arányosan és ideiglenes (átmeneti) jelleggel lehet korlátozni. Ez különösen vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy adott személy azonosítható képmása és a természetes személyazonosító adatok (név, lakcím, stb.) összekapcsolásra kerülnek. A célhoz kötöttség elve nem sérül attól, hogy a rendszer technikai funkcióit – megfelelő biztonsági szabályok betartásával - az állami szervek nem saját szervezetükön belül üzemeltetik, hanem ehhez szolgáltatókat (pl. ASP) vesznek igénybe.
 
'''13.) Az érintett személyek joga a videojelek megtekintéséhez'''
 
A társadalmi konszenzus fenntartáshoz szükséges, hogy a tömegesen terjedő térfigyelő rendszerekben mindenki megtekinthesse a róla készült felvételeket. Ennek a jognak a gyakorlása az információs önrendelkezési jogra alapozódik. Természetesen ez nem lehet korlátlan, védett körülmények között valósítható meg, és nem sértheti más személyek jogait. A közterületi-térfigyelő rendszerek műszaki felépítését ezen igény kielégíthetőségével kell megteremteni.
 
'''14.) Az állami szabályozás differenciáltsága, az arányosság elve'''
 
A közösségi cél fontossága, a személyes adatok korlátozásának erőssége arányos kell, hogy legyen a térfelügyeleti rendszer alkalmazhatóságával, a hatóságok jogi cselekvőképességének a növekedésével. A közterületen elkövetett bűncselekmények esetén a törvényes felhatalmazások nagyobb, a csekélyebb súlyú (pl. közlekedési szabálysértések) cselekmények esetén szűkebb mozgásteret kaphatnak a hatóságok a személyes adatok védelmének korlátozásában. Törvényben kell meghatározni, hogy személyes adatokat eleve nem tartalmazó rendszerekre (pl. közlekedés-irányítás) nem vonatkoznak az adatvédelmi szabályok, továbbá a műszaki alkalmatlanság miatt eleve személyes adat gyűjtését nem végző rendszerek korlátlan ideig tárolhatják a videojeleket. A személyes adatokat rögzítő rendszerekre - megfelelő műszaki titkosítási kódok alkalmazásával – hosszú tárolási idő is megengedhető, ha a hozzáférési jogosultságot magas szintű államigazgatási engedélyezéshez kötjük (hasonlóan a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához). A 36/2005. (X. 5.) AB határozatban megjelölt „érzékeny” élethelyzetekben is megengedhető a videojelek rögzítése, ha az automatizált eseményfelismerő és riasztási rendszer elvén működik és személyes adatot nem tartalmaz.
 
'''15.) A jogi és műszaki megoldások egymáshoz való viszonya'''
 
A totális állam visszatértétől való politikai félelem, illetőleg az adatvédelemmel kapcsolatos túlpolitizált viták a közvéleményben továbbra is gerjesztik a „folyamatos megfigyelés” érzését. Ebben komoly szerepet játszik az a hagyományos államigazgatási szemlélet is, hogy a jogalkalmazói munkához rendszeresített eszközök használata nem csak joga a közszolgáknak, hanem kötelessége is. Ezen a szemléleten változtatni kellene a térfelügyeleti rendszerek vonatkozásában. A térfelügyeleti rendszerek technikai elemei közül csak a kamerákat és a rögzítő egységeket szükséges folyamatosan üzemeltetni, az értékelő, elemző részeket csak akkor, amikor jogi felhatalmazása van az illetékes szervezetnek. Azonban a térfelügyeleti rendszer műszaki megoldásának folyamatosan rendelkezésre kell állnia annak érdekében, hogy rendkívüli helyzetben (bűncselekmény elkövetésének megszakítása) a hatóság azonnali intézkedéseket tehessen. A térfelügyeleti rendszer műszaki rendelkezésre állásnak folyamatosnak, a felhasználásra vonatkozó jogi felhatalmazottságnak feltételhez kötöttnek, a feltételek nem teljesülése esetén a felhasználásnak tilosnak kell lennie. Arról az állam dolga gondoskodni, hogy a munkatársai ne éljenek vissza a folyamatos műszaki rendelkezésre állás lehetőségével (belső ellenőrzés), és ennek valós voltáról a civil szervezetek és a közvélemény is meggyőződhessen. A helyben működő kamerák képeit nem szükséges folyamatosan (on-line) eljuttatni egy országos központba, azonban rendkívüli helyzetben (pl. egy településen megvalósuló zavargás esetén) szükségessé válhat a videojelek azonnali továbbítása egy országos központba. A jogi felhatalmazás jelenleg is megvan arra, hogy ilyen esetben az intézkedésre jogosult országos szervezet telefonon, fényképeken információkat gyűjthessen az adott helyzetről, így nincs szükség a jelenlegi jogi felhatalmazások kibővítésére sem, de új szemléletre szükség van.
 
'''16.) Átlátható, koherens és egységes szabályozás (kodifikáció) és elektronikus ügyintézés elve'''
 
A jelenlegi széttagolt, kauzisztikus jellegű joganyagot mind az uniós, mind a hazai jogi szabályozással harmonizálni szükséges. Mind a térfelügyeleti rendszer létesítői (képviselői), mind a szállítók, mind a különféle engedélyezési joggal rendelkező hatóságok jogalkalmazóinak az érdeke, hogy térfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatos joganyag átlátható, koherens, egyszerű és egységes legyen. Indokolt, hogy az engedélyezési eljárás a www.magyarorszag.hu oldalon keresztül elintézhető legyen.
 
'''17.) Eredményes igazgatási (államigazgatási, igazságszolgáltatási, önkormányzati) tevékenység elve'''
 
A műszaki fejlesztés eredményei önmagukban nem biztosítják a közterületi-térfelügyeleti rendszerek eredményes működését. A közigazgatási szervezetek között jogalkotással és logisztikai tevékenységgel összhangot kell teremteni a kameraképek továbbításában, feldolgozásában, értékelésében és az intézkedési kötelezettségek egységes rendjének kialakításában. Ennek a folyamatnak a kezdő lépése egy felelős központi államigazgatási szerv kijelölése a kormány részéről.
 
'''18.) Az államigazgatási (önkormányzatok polgármesteri hivatalai által ellátott) hatósági eljárás egyértelműségének elve (engedélyezési eljárás vagy regisztráció)'''
A térfelügyeleti rendszerek létesítését és üzemeltetését kezdeményezőknek – a biztonsággal kapcsolatos alkotmányos joguk érvényesítése érdekében - joguk van arra, hogy az államigazgatás feladattal és hatáskörrel rendelkező szervezetek vonatkozásában az engedélyezési eljárás során felvetődő kérdésekkel és válaszokkal tisztában legyenek. Ennek megfelelően az állam kötelezettsége a kulturált és önkéntes jogkövetésre alapuló szabályozás megteremtése, amely a közterületi-térfelügyeleti rendszer törvényes létesítését és üzemeltetését biztosítja, és megjelöli azt az államigazgatási hatáskört ellátó szervet, amely jogosult a közterületi-térfelügyeleti rendszer létesítésének és üzemeltetésének engedélyét kiadni, vagy azt – engedélyezési eljárás nélkül – tudomásul venni, illetőleg a regisztrációs kérelmet (bejelentést) elutasítani. Külön meg kell vizsgálni az adatvédelmi biztos nyilvántartásba vételi eljárását abból a szempontból, hogy ez közigazgatásilag milyen eljárásnak minősül: hatósági vagy pusztán regisztrációs eljárásnak.
 
'''19.) A jelenleg – tömegesen – hatósági engedély nélkül (törvénytelenül) létesített és működő magánterületi-térfelügyeleti és önkormányzati célú, esetenként rendőrségi rendszerek törvényesítése és bevonása a törvényesen működő magánterületi-térfelügyeleti és közterületi-térfelügyeleti rendszerekbe (fehérítés elve)'''
 
A jelenlegi társadalmi-biztonsági folyamatok hatására - politikai és közösségi célok igazolásaként – ellenállhatatlanul tör előre hatósági engedélyek nélkül a térfigyelő rendszerek telepítése. Ugyanakkor a rendőrség – bűnüldözési célból – igényt tart és érvényesít az ilyen forrásból begyűjtött bizonyítékokra is. Az igazságszolgáltatási szervek – jelenleg nem vizsgálják azt a folyamatot, hogy az így begyűjtött bizonyítékok törvényes eljárások keretében keletkeztek-e. Ebből következően nem csak a jövőre nézve, hanem a múltra vonatkozóan is rendezni szükséges a hatósági engedélyezési (regisztrációs) eljárásokat.
20.) Hatékony költségvetési pénzfelhasználás elve
Az állami finanszírozás kérdéseinek a vizsgálatához alapos elemzést kell készíteni az egyes közterületi-térfelügyeleti rendszerek használata érdekeltségének vonatkozásában. A közterületi biztonság fenntartásához közvetlenül kapcsolódó mobil rendőrségi rendszereket (kamerákat, központi egységeket), továbbá a rendőrségi ügyeleteken működő központi egységeket kizárólag központi állami költségvetésből kell finanszírozni. Más szempontokat (költségmegosztást) kell figyelembe venni a stabilan elhelyezett kamerák vonatkozásában. Magánszemélyek (kisközösségek), gazdasági társaságok, önkormányzatok önmagukban is érdekeltek abban, hogy ilyen kamerarendszereket telepítsenek és üzemeltessenek, ezért számukra a kamerák telepítéséhez és üzemeltetéséhez állami támogatást nem szabad adni. A kamerákból a közterületet figyelő képeket műszakilag kompatibilis módon részévé kell tenni a központi rendszereknek. A központi rendszerek fejlesztését és üzemeltetését állami forrásokból kell finanszírozni, mégpedig úgy, hogy a települési célú központi rendszereket önkormányzati, a területi és országos központi rendszereket központi költségvetésből kell finanszírozni. Az önkormányzatok számára elfogadható és végleges megoldást az jelent, amennyiben az önkormányzatok finanszírozási rendszerébe a normatív finanszírozás keretei között felsorolásra kerül a térfelügyeleti rendszer központi rendszerének telepítése és üzemeltetése. Tekintettel arra, hogy ehhez a jogszabályi környezetnek is változni kell, ez a megoldás csak egy hosszabbtávú elképzelésként fogalmazható meg. Ennek ellenére szükséges, hogy valamennyi fórumon az igény elhangozzon, és ezzel bővüljön a lehetséges és szükséges támogatók köre. Az állami forrásból történő saját fejlesztések vagy szolgáltatás vásárlások kiegészíthetőek más vagyonvédelmi szolgáltatásokkal (pl. lopott gépjármű azonosítás rendszám alapján), amely az állami költségvetési forrásigényeket mérsékelheti.
 
 
== Fogalmak 21-től 30-ig [szerkesztés] ==
 
'''21.) Kompatibilis műszaki rendszer elve'''
 
A térfelügyeleti rendszer termékeit előállító vállalatok még abban érdekeltek, hogy a saját (nem szabványos) termékeiket értékesítsék a vásárlóknak. Ha a közigazgatási szervek különböző nem kompatibilis termékeket vásárolnak, akkor nem építhető fel egy olyan kistérségi, megyei, regionális és országos rendszer, amely pénzügyileg hatékony és közigazgatásilag eredményes. Az államnak, mint szabályozó hatóságnak, és mint vásárlónak szabványokkal, hatósági eszközökkel és központosított közbeszerzéssel kell megoldania a kompatibilitás problémáját. Csak így teremthető esély a hatékony és eredményes közigazgatási tevékenységre.
 
'''22.) Interoperábilis adatbázisok elve'''
 
Az arcképeket tartalmazó országos adatbázisok (személyazonosító igazolvány, útlevél) elérhetőségét a térfelügyeleti rendszerek értékelő, elemző funkciója számára biztosítani kell. A személyes adatok összekapcsolására kizárólag a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak van hatásköre bűncselekmény megszakítása vagy bizonyítékhoz szükséges személyazonosság megállapítása céljából. Az adatlekérés során hitelesített és megfelelő titkosítással ellátott adatcsatornákat kell alkalmazni. Az egyes lekérdezési és hozzáférési szinteket egységes jogosultságkezelési rendszernek kell kiszolgálnia. Ezen szempontok figyelembevételével ajánlott egy feldolgozó és lekérdező szerver, szolgáltatás beiktatása, ami a kérések, keresések alapján fordul az adatbázisokhoz. Ez esetben nem szükséges minden adatbázis közvetlen hozzáférése minden központból, azonban az ASP-ben üzemeltetett szerveren keresztül jogosultságtól függően bárki megteheti.
 
'''23.) Műszaki fejlesztés összhangja a társadalmi befogadóképességgel'''
 
Legfeljebb 2020-ig belátható a térfelügyeleti rendszerek technikai fejlődése. A minden évben jelentkező K+F eredményeket rendszeresen ismertetni kell a közvéleménnyel, hogy ne növekedjen a szakadék a legújabb technikai fejlesztési eredmények alkalmazása és a társadalmi befogadóképesség között.
 
'''24.) A lakossági és gazdasági társulások tulajdonában levő, közterületről videó jeleket küldő térfelügyeleti rendszerek integrálása a bűnmegelőzési, bűnüldözési célú központi rendszerekbe'''
 
A lakossági és gazdasági társulások (bankok, közüzemi szolgáltatók, stb.) tulajdonában levő, általában a magántulajdon biztonságát szolgáló térfelügyeleti rendszerek kiegészíthetők olyan kamerákkal, amelyek a közterületről is jeleket vesznek. A magán beruházások mértéke sokszorosan meghaladja az állami beruházások mértékét, ezért mind költségvetési (hatékonyság), mind eredményességi (közigazgatás) okok miatt indokolt ezeket a videojeleket integrálni a bűnmegelőzési, bűnüldözési célú központi rendszerekbe. Természetesen ezekben az esetekben ugyanazokat a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni, mint az állami, önkormányzati beruházások estén.
 
'''25.) A közterületi térfelügyeleti rendszerek videojeleit felhasználó állami szervezetek'''
 
A rendőrség (és rajta keresztül az igazságszolgáltatás más szervei), továbbá a nemzetbiztonsági szervek legitim módon használhatják fel a videojeleket. Lényegesen bővíteni szükséges a törvényes felhasználók körét, mivel az önkormányzati szervek tevékenységében, főleg a hatósági eljárásokban részben bizonyítékként, részben a logisztikai tevékenységükhöz jelentős támogatást ad. A közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat már tartalmaz ilyen elemeket, azonban a kör bővítése indokolt, pl. a polgárőrök és hatósági ügyintézők vonatkozásában.
 
'''26.) A videojelek automatikus rögzítése, figyelemmel kísérése és az azonnali rendőri intézkedések'''
 
Az önkormányzati finanszírozású rendszerek terjedésének komoly korlátja az, hogy a központi rendszerben jelenleg csak „szabadidős” rendőrt lehet foglalkoztatnia az önkormányzatnak. (Ez egyébként a rendőrség burkolt „keresztfinanszírozását” is jelenti.) Ugyanakkor a rendőrség nagyon gyakran elzárkózik attól, hogy a szabadidős rendőr az észlelt képek alapján azonnali rendőri intézkedést kezdeményezzen a rendőrség illetékes szervénél. Az elzárkózás indoka általában az, hogy a rendőrségnek nincs megfelelő intézkedési kapacitása az alulfinanszírozottság miatt. Holott a szabadidős rendőrnek a központi rendszerben végzett tevékenysége a munkaidejének 99 %-ban nem is rendőri jellegű. Azt bármely megfelelő oktatásban részesült közalkalmazott vagy polgárőr el tudja végezni. A probléma feloldásának egyik módszere, hogy meg kell engedni más hatósági személyeknek is a képernyő nézését, továbbá technikailag alkalmassá kell tenni az azonnali intézkedést igénylő videojelek azonnali továbbítását intézkedési joggal felruházott rendőri szervezethez.(műszaki kompatibilitás és logisztikai képesség). A rendőrség számára törvényileg és a belső jogi szabályozásban egyértelmű az azonnali intézkedések fogalma, azonban ezt nem követi a belső logisztika (szervezeti és tevékenységi intézkedések), így elmarad az eredményesség és a hatékonyság.
 
'''27.) A központi rendszerek térbeli elhelyezkedése'''
 
A központi rendszer feladata a beérkező videojelek fogadása, rögzítése, feldolgozása, értékelése. Az adott település földrajzi szerkezetéhez, a települések egymástól való távolságához, továbbá a közigazgatás szerkezetéhez, az intézkedésre jogosult szervek földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva szükséges kialakítani a különböző jogosultságokkal rendelkező központi rendszereket . Ennek megfelelően a magáncélú, továbbá a közösségi, társadalmi célú a települési, kistérségi, megyei és országos központi rendszereket kategóriákba kell sorolni az elvégzendő feladat és hatáskör szempontjából. A közigazgatás régi problémája, az „önkéntes” feladatvállalás, amely átláthatatlanná teszi a közigazgatás szerkezetét, mind a lakosság, mind a hatósági jogalkalmazók előtt, sőt lehetővé teszi a helyi politikai érdekek behatolását a racionális feladatellátásba. Ennek megfelelően a központi rendszerek térbeli elhelyezkedését jogszabályban kell rögzíteni.
 
'''28.) A központi rendszerek infrastrukturális hierarchiája'''
 
A köz- és magánterületen elhelyezett kamerák videojelei adatátvitellel un. központi rendszerbe érkeznek. A központi rendszerek funkciójuk, minősítésük és kategóriájuk szerint hálózatot alkotnak. A legegyszerűbb (helyi) központi rendszer a videojeleket – az automatizált kezelői utasítás szerint – rögzíti és törvényben meghatározott ideig tárolja, majd törli, vagy külön kezelői utasításra on-line továbbítja a hierarchia következő szintű központi rendszerébe. Egy településen több ilyen központi rendszer is működhet. A települési szintű, az önkormányzat közterület-felügyeleti szerve által kezelt központi rendszerbe a helyi központi rendszerekből azok a videojelek érkeznek, amelyeket a helyi kezelő on-line ide irányított azonnali intézkedés megtételének a rendőrségre való továbbítása, vagy a helyi rendszerből értékelés, elemzés (bizonyítékként való felhasználás céljából) küldtek meg. A „kistérségi” szervezésű, rendőrség (ügyelet) által kezelt központi rendszer kezelőjének feladata az azonnali intézkedés szükségességéről való döntés. A fővárosi és megyei rendőrkapitányságokon működő központi rendszerek alapvető különbsége abban van, hogy a fővárosi rendszer folyamatos működésű, míg a megyei rendszerek és az ORFK központi rendszere, csak az azonnali intézkedés, vagy bizonyítékfogadás esetén igényelnek kezelői felügyeletet.
 
'''29.) A központi rendszerek igazgatási funkciói'''
 
A kamerák által küldött videojelek igazgatási szempontból kétféle célt szolgálnak: egyrészt a bűncselekmény elkövetésének a megszakítását (azonnali rendőri intézkedés igényét), másrészt a bűncselekmény, szabálysértés elkövetése után, más közigazgatási eljárás számára induló eljárásokban a bizonyítást, a bizonyíték utólagos rendelkezésre bocsátását az arra jogosult hatóság számára. A bűncselekmény megszakításához on-line videojelre és azonnali rendőrségi intézkedésre van szükség, míg a bizonyíték szolgáltatásához elegendő a rögzített videojelekből való utólagos kiválogatás is az eljárásra jogosult (bármely) hatóság számára. Az igazgatási feladatok és hatáskörök különbözősége azonban a technikai infrastruktúra egyneműségét (kompatibilitását) igényli, hogy bármely központ alkalmas lehessen – adott esetben - a két funkció ellátására. Az igazgatási funkciók teljesítéséhez a videojelek hitelességét, hamisítatlanságát biztosítani kell technikailag és jogilag egyaránt.
 
 
== Fogalmak 31-től- 39-ig [szerkesztés] ==
 
'''30.) Humánerőforrás gazdálkodás'''
 
Rendőri humánerőforrásra csak a bűncselekmény megszakításához szükséges intézkedéshez, majd az ezután következő értékelő-elemző tevékenységhez, és a bizonyíték kiválasztásához van szükség. Ez a műszaki-igazgatási konstrukció teszi lehetővé az alkalmazott humánerőforrás költségvetési optimalizálását és a „drága” rendőri munka helyett megfelelő képzettségű, de olcsóbb közalkalmazottak, mozgássérültek, polgárőrök részvételét a központi rendszerek üzemeltetésében.
 
'''31.) A központi rendszerek minősítése és kategóriába sorolása'''
 
A központi rendszereket műszaki és jogi szempontból minősíteni és kategorizálni szükséges. /Ennek példája lehet a tűzoltósági technikai és jogi minősítő rendszer ( 9/2008.(IV.29.) ÖTM rendelet)./ A minősítés és kategorizálás szempontrendszerét törvényben, a folyamat szabályozását és szervezeti rendszerét miniszteri rendeletben célszerű meghatározni. A műszaki minősítés célja annak hitelesítése, hogy a szállító cég termékleírásainak valóban megfelel a termék és alkalmas arra, hogy a térfigyelő rendszerek állami stratégiájának a megvalósításában alkalmazzák. A jogi szempontú minősítés azt a célt szolgálja, hogy a hatósági engedélyezési eljárás (regisztráció) önmagában (szakmailag) és a közvélemény előtt is világos legyen, hogy egy konkrét központi rendszerhez milyen állami feladatok és hatáskörök kapcsolódnak, milyen jogi, igazgatási, logisztikai, hatósági tevékenységek eszközeként szolgálnak a műszaki megoldások.
 
'''32.) A térfelügyeleti rendszerek működésének és az intézkedések megtételének dokumentáltsága'''
 
Jogszabály alapján a térfelügyeleti rendszerek technikai működését számítástechnikailag naplózni, a központi rendszer kezelői részéről az eseményeket írásban rögzíteni szükséges annak érdekében, hogy a felelősség utóbb megállapítható legyen.
 
'''33.) A videojelek technikai és jogi védelme, minősítése (hamisíthatóság elleni védelem)'''
 
A videojeleket technikai és jogi védelemmel szükséges ellátni a szándékos, gondatlan vagy véletlen megváltoztatások ellen (hamisításból vagy emberi /kezelői/ tévedésből, mulasztásból származó hibák ellen). A kamerák mozgását befolyásoló rendőri beavatkozásokat automatikusan naplózni kell. Ez biztosítja a térfigyelő rendszer jogszerű és etikus használatát és az operátor munkájának számon kérhetőségét. Továbbá segít megelőzni a kamerák megfigyelt térrészen kívül maradását. A tárolt és élő felvételeket nem elégséges csupán a jogosultsági szintek előírásával védeni. Különösen fontos a közterületi térrészt figyelő kamerák képrészletének biztonságos tárolása. Ehhez egyrészt a vízjelezés elnevezésű eljárást használata szükséges, mely egy láthatatlan feliratot helyez el a képen, ami a kép módosítása esetén sérül. További biztonsági leíró az úgynevezett hash kód készítése a képekről, melyet a rögzítés helyétől távol is lehet tárolni, így a hitelesítés még kevésbe becsapható. A közterületet érintő kamerák esetén algoritmikusan a rendszernek kell biztosítania a maszkolási funkciót. A maszk alatti terület (közterület) titkosítással ellátva is tárolásra kerül. Az így tárolt felvételeket csak a megfelelő kód megadása után lehet megtekinteni. A titkosításhoz szimmetrikus, vagy speciális esetekben nyilvános kulcsú titkosítás használható. A teljes rendszer minőségének védelmét folyamatos és időszakos auditálással lehet megoldani. Ajánlott a képminőség monitorozó ASP szolgáltatás kifejlesztése. Ez alkalmas a képminőségben, vagy a kamera elhelyezkedésében bekövetkezett változások automatikus észlelésére. A videojelek jogi szabályozását a bizonyítékok, bűnjelek más eszközeihez hasonló módon kell elvégezni, hogy törvényesen lehessen felhasználni őket a hatósági eljárásokban.
 
'''34.) Igazgatási ágak számbavétele a térfigyelő rendszerek alkalmazására'''
 
A térfelügyeleti rendszer egy műszaki technikai megoldás, amelynek az állami igazgatási folyamatokba való beillesztéséről külön gondoskodni kell. Ma már teljesen természetes a jogalkotók és a közvélemény részéről, hogy a hatóságok az eljárásukhoz fényképet, hangfelvételt készíthetnek, vagy központi adatbázisokat használhatnak. A térfigyelő rendszerek használata is egy idő után ugyanilyen megszokottá válik, azonban a bevezetés időszakában a jogalkotás eszközével kell az új megoldásokat elfogadottá tenni. A közterületi térfigyelő rendszerek használhatóak az igazságszolgáltatás valamennyi szervezetében és tevékenységében, a közigazgatás (államigazgatási és önkormányzati) hatósági munkájában, a közüzemek védelmében stb. A határ az alkalmazásra ott van, ahol a jogalkotó azt alkotmányossági és költségvetési szempontok alapján meghúzza.
 
'''35.) Önkormányzati rendészeti feladatok fogalma'''
 
Az önkormányzati rendészet az önkormányzat saját jogú, továbbá államigazgatási feladatok ellátásából származó olyan tevékenysége, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul.A közrendet érintő rendészeti feladatok a következők lehetnek (a felsorolás közel sem teljes): építészettel, közterület használatával, állapotának és rendjének fenntartásával, közlekedésrendészettel, közveszélyes tárgyakkal, veszélyes anyagokkal, tűzrendészettel, katasztrófavédelemmel, környezetvédelemmel, kereskedelemmel, szolgáltatással, iparral, közegészségüggyel, köztisztasággal kapcsolatos feladatok. Mindezen feladatoknak a hatósági ellenőrzési szakasza rendészeti feladat lehet.
 
'''36.) Közterület-felügyelet tevékenységének a bővítése'''
 
A közterület-felügyeletről szóló 1999.évi LXIII. Törvény 1.§ (4) bekezdés d. pontja szerint a felügyeletnek kiemelt feladata a közrend, közbiztonság védelmében való közreműködés. Az egyenruhás jelenlét, a folyamatos hatósági ellenőrzés a közterületeken, visszatartó erőt jelent a szabályszegőkkel szemben, így bűnmegelőző hatású. A felügyelők intézkedési jogosultsága széles körű, de a rendelkezésére álló eszközök korlátozottak, ebből adódóan a közterület-felügyelőt, mint intézkedni képes hivatalos személyt csak korlátozott közrendvédelmi és közbiztonsági szerepvállalásra teszi alkalmassá. A folyamatban levő törvénymódosítás bővíteni igyekszik e szerepkört, amely helyes irányú törekvés. Stratégiailag két lényeges változtatás indokolt a közterület-felügyeletről szóló törvénymódosításban: egyrészt a közterület-felügyelet legyen az önkormányzat (általános) rendészeti szerve, másrészt a közterület-felügyeleti szerv legyen az adatkezelője a közterületi-térfelügyeleti központi rendszereknek – kivéve a rendőrség kizárólagos kezelői jogát.
 
'''37.) Oktatás'''
 
A magán- és közterületi-térfelügyeleti rendszerek telepítéséhez szükséges képzettségi előírások rendezettnek tekinthetők a jogszabályokban. A térfelügyeleti rendszerek üzemeltetéséhez szükség humánerőforrás oktatás a vagyonvédelmi szolgáltatások területén szintén rendezettnek tekinthető („Biztonságtechnikai szerelő, kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei” az OKJ alapján). A rendőrségen és a közterület-felügyeleti szervezeten belül az adatkezelési és üzemeltetési ismeretek elsajátítása autodidakta módon történik, amelyet fel kell váltani a megfelelő ágazati képzési formákkal (rendőrség, közterület-felügyelet, közlekedés-irányítás, önkormányzatok).
 
'''38.) Rendőrségi belső szervezeti változások'''
 
A rendőrségi ügyeletek töltik be jelenleg a térfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatos szerepet. Az ügyeletek a jelenlegi személyi, logisztikai, technikai feltételeken belül nem képesek a növekvő feladatok ellátására. A rendőrségen belül most is folyó szervezeti korszerűsítés keretében a térfelügyeleti rendszerek kezelését a „bevetés-irányítási”, illetőleg „válságkezelő” központok irányába szükséges elmozdítani.
 
'''39.) Hatástanulmányok készítésének szükségessége'''
 
Minden rendszerfejlesztéshez és üzemeltetéshez legalább 2 szempontból is hatástanulmányokat kell készíteni: szakmai (bűnügyi, közigazgatási statisztika) és pénzügyi (költségvetési) elemzéseket. Jelen esetben egyik tanulmány elkészítéséhez sem állnak rendelkezésre alapadatok, mivel az érintett állami szervek csak jogszabály alapján vagy vezetői utasításra készítenek ilyeneket. Így csak arra tudunk szorítkozni, hogy mely adatok összegyűjtését kellene elrendelni az állami szerveknél.
 
 
== Forrás: MTA SZTAKI Közterületi-Térfelügyeleti Tanácsadó Testület (KTTT) ==
 
 
''http://ekmk.sztaki.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=90&Itemid=177''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Segítség/A_Wikipédia_szerkesztése_–_alapok”