a
nincs szerkesztési összefoglaló
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
(nincs enwikicikk) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
[[Fájl:József_Molnár.jpg|bélyegkép|jobbra|Molnár József (2009)]]
'''Molnár József''' ([[Budapest]], [[1918]].
==Élete==
[[Fájl:Molnár_József_sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|
Édesanyja Lagler Mária (1886–1943), szakácsként dolgozott Budapesten. Édesapja nevét nem ismerjük. József [[Csepreg|Csepregen]] nőtt fel édesanyja rokonainál. Amikor 14 éves lett, Molnár Jenő örökbe fogadta.<ref>Házassági anyakönyvi kivonat, Budapest</ref> ĺgy lett Lagler Józsefből Molnár József. A tehetséges és tanulni vágyó fiatal magántámogatással került a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumba. 1938-ban ő volt az egyik legjobb végzős tanuló.<ref>Az 1937–38-as tanév zárójelentése</ref>
1949-ben – már Svájcban tartózkodva – különböző cégeknél egyszerű munkásként kereste a kenyerét. Az [[Emigráció|emigráns]] vándorélet Európán keresztül elvezette egészen New York-ig. 1955-ben újra Münchenben panzióban lakott, és a [[Szabad Európa Rádió]] politikai kommentátoraként dolgozott.
Münchenben ismerte meg későbbi második feleségét. Thornton Wilder ''„[[Szent Lajos király hídja]]”'' regényéről beszélgetve kerültek közel egymáshoz. 1959 novemberében egybeköltöztek München keleti részén fekvő lakásukba, és végül 1965 szeptemberében összeházasodtak. Együtt éltek addig a napig, amikor Molnár József szerencsétlen esés következtében 2009. december 1-én elhunyt.
Molnár József hamvai a müncheni Keleti temetőben urnasírban (166-A-U1-142) nyugszanak. ▼
==Munkássága==
[[Fájl:P3280004 2.jpg|bélyegkép|jobbra|Püspök László müncheni magyar főkonzul 1997-ben (jobbról) átnyújtja Molnár Józsefnek (balról) a kitüntetést]]
Molnár József az emigráns „népi írók” ahhoz a csoportjához tartozott, amely 1950-ben életre hívta a ''„Látóhatár”'' irodalmi és politikai folyóiratot. 1958-tól a folyóirat ''„Új Látóhatár”'' néven jelent meg. Molnár József müncheni nyomdájában évtizedeken keresztül kitűnő minőségben nyomtatták. A legbecsesebb Nyugaton megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek közé tartozott az emigráció idején. Molnár József az [[1989]]. decemberi utolsó számig – a folyóirat ''„Spiritus rectora”'' volt. Aurora nevű kiadójában 1963-tól számos könyv látott napvilágot magyar szerzők tollából.<ref>A kiadványok impresszuma és a kiadói publikációk listája</ref> Molnár Józsefet életművéért a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztjével tüntették ki.
Molnár József „a betű szolgálatában” élt és dolgozott, ahogy ő maga vallotta. Éveken keresztül foglalkozott [[Misztótfalusi Kis Miklós|Kis Miklós]] (1650–1702) munkásságával. Ő alapította a Misztótfalusi Kis Miklós Alapítványt és [[Misztótfalu]] múzeumát, amelyet 1991. szeptember 8-án avattak fel ünnepélyesen és adtak át a nyilvánosságnak.<ref>Publikációk,
film- és fénykép-dokumentációk</ref>
Molnár József a római ''Academia Musicae Pro Mundo Uno'' alapító tagja is volt.<ref>www.munduscantat.eu/de/home_de.htm</ref> Juhar Józsefhez (magyar származású teológus és zeneszakértő), aki 1978-ban az Akadémiát alapította, sok évig tartó barátság fűzte.
==Kitüntetései==
[[de:József Molnár]]
[[en:József Molnár]]
| |||