„Élővíz-csatorna” változatai közötti eltérés

== Jellemzői ==

A vízfolyás Gyula és Veszely között a [[Fehér-Körös]] egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely–Békéscsaba–Sikkony szakasz (14,2&nbsp;km) mesterséges eredetű. Így a csatorna nagy részben természetes mederben folyik. Mai állapotában teljesen szabályozott, partja a városok területén kikövezett. Vízellátása a tavaszi olvadásoktól a késő őszig gravitációs úton történik. A víz megfelelő szinten tartását bögrerendszer biztosítja. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. További duzzasztóművek is épültek rajta például Békéscsabán is. Bár lassú folyása, nem túl nagy szélessége és mélysége miatt elméletileg könnyen befagyna, mégis, a gyulai és csabai fürdők meleg [[termálvíz|termálvize]], valamint a belekerülő szennyvíz miatt ritkán alakul ki a városok területén belül összefüggő jégréteg. Ilyen telek voltak a közelmúltban a [[2000]]/[[2001]]-es, [[2002]]/[[2003]]-as, valamint [[2008]]/[[2009]]-es hideg napjai, amikor a teljes szakaszán vastagon beállt, úgy, hogy korcsolyázni is lehetett rajta.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20030113belvizveszelyre.html Belvízveszély a Körösök vidékén], [[Origo]], 2003. január 13.</ref><ref>[http://www.hirszerzo.hu/cikk.befagyott_tavak_meg_ne_menjenek_a_jegre.52727.html Befagyott tavak: még ne menjenek a jégre!], [[Hírszerző (weboldal)|Hírszerző]], 2008. december 24.</ref>

 

== Hasznosítása ==