„Románok” változatai közötti eltérés

254 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
(→‎Elnevezéseik: Nemcsak fiatalok - és a 20. század végén inkább..)
 
A '''románok''' a [[román nyelv]]et beszélő, [[Közép-Európa|Közép]]-, [[Kelet-Európa|Kelet]]- és [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] élő [[etnikum|nép]].
 
A románok teljes számát 22 millió (a moldovánokkal[[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A [[Moldova|Moldovában]] élő mintegy 3 millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
 
==Elnevezéseik==
==A románok eredete==
{{fő|A románok eredete}}
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.
 
==A románok története==
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A középkortól[[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak.
 
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben Bécsben[[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.
 
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el
* az avar[[Avar birodalomBirodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
* a bolgárokat[[bolgárok]]at a magyarok követik.
Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a [[Duna]] vonalától északra, hanem délre: Bazileosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig Albániától délkeletre fekszik.
Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a Balkán déli részén alakult ki, ahonnan a [[13. század]]ban, nyájaikat terelve telepedtek meg Havasalföld, és Erdély területén. Státuszukat a [[Vlach jog]] legalizálta.
 
Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a [[Duna]] vonalától északra, hanem délre: Bazileosz[[II. Baszileiosz bizánci császár]] 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – [[görög nyelv|görögül]]: ''vlachos'' – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte. Ochrida pedig [[Albánia|Albániától]] délkeletre fekszik.
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[Hória-féle lázadás]](Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].
 
Feltételezhető tehát, hogy az oláh (román) nép a [[Balkán]] déli részén alakult ki, ahonnan a [[13. század]]ban, nyájaikat terelve telepedtek meg [[Havasalföld,]] és [[Erdély]] területén. Státuszukat a [[Vlachvlach jog]] legalizálta.
 
[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]]
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].
 
A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába.
 
==A magyarországi román nemzetiség==
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő). A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek, néhány jelentősebb település, ahol románok laknak : Kétegyháza (Chitighaz), [[Elek (város)|Elek]] ''(Aletea)'', [[Gyula (város)|Gyula]] ''(Giula)'', [[Méhkerék]] ''(Micherechi)'', [[Magyarcsanád]] ''(Cenadul Unguresc).''
 
Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10 000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc'').
 
== Lásd még ==
* [[Románia]]
* [[Az 1892. évi román memorandum]]
 
==Külső hivatkozások==
[http://www.hazankert.com/tkal4.html A Hória-féle lázadás]
 
[http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről]
==Jegyzetek==
{{források}}
 
==Külső hivatkozások==
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről]
 
{{Európa népei}}
Névtelen felhasználó