„Jászság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
67. sor:
A Jászság területén kívül is található néhány település, melyek nevükben őrzik jász eredetüket, jászokkal való kapcsolatukat. Ilyenek a Pest megyében található [[Pilisjászfalu]] és [[Jászkarajenő]], a [[kiskunság]]i [[Jászszentlászló]] valamint a [[Románia|Romániá]]hoz tartozó, a román-moldvai határ közelében lévő [[Jászvásár]] ([[Iasi]]), illetve a [[Karánsebes]]től kb. 10 km-re, északra fekvő [[Jász]] ([[Iaz]]).
A Jászság külön tájegység a nagy magyar [[Alföld]]ön a földrajzosnak; külön kulturájú népcsoport a néprajzosnak; külön joggal felruházott terület a jogtörténésznek; külön fejlődésű terület és nép a történésznek. Olyan terület, táj, népesség,amelynek a környezettől eltérő voltát soha senki nem tagadta. Maguk a terület lakói pontosan ismerik a Jászság határait, elkülönítik magukat a nem jászoktól. A Jászságot övező települések népe határt von önmaga és a [[jászok]] közé, s másnak tudja őket. A mai jászsági lakosság és a 13. században a területre beköltözött iráni (oszét) eredetű jászok között genetikus kapcsolat van. Számos család leszármazottja az egykori beköltözőknek. A jász lakoság a viharos évszázadok (Török hódoltság, [[Rákoczi-szabadságharc]])során soha nem semmisült meg teljesen. Néhány család mindig itt maradt, tovább folytatva az életet, megőrizve a tájhoz egyre jobban hozzáidomuló kultúrát. A jászok többésge a török időkben is folyamatosan lakta a Jászságot,időleges és részleges elmenekülései, az egyes községek elpusztulása ellenére. A török idők után is a jász nép folyamatosan őrizte zártságát, a beköltözőket magukba olvasztották, hasonlították.
{{Magyarország tájai}}
75. sor:
* [http://www.jaszsag.hu A Jászság honlapja]
* [http://www.jaszokegyesulete.hu/?menu=jaszsag Jászok Egyesületének honlapja]
* Szabó László: Jászság. ISBN 963 281 109 7
[[en:Jászság]]
[[bg:Язигия]]
| |||