„Kővárvidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor:
==Társadalom- és gazdaságtörténete==
A síkságot benépesítő románság a földművelés mellett valószínűleg kezdettől katonáskodott. Lakosai a 16–17. században a fejedelmek seregének állandó elemét képezték. Az egyes hadjáratokhoz tömeges nemesítések kötődtek. A vidék tisztikara nem állított különösebb akadályokat a nemesedés elé, így mindennapossá vált a valódi nemesség beházasodás vagy hivatalviselés útján történő (előbb informális, később szentesített) megszerzése. Emellett tömegek nyertek „exemptus”, [[szabados]], félnemesi jogállást. Az ő kiváltságaikat egyéni megállapodások szabályozták, és az összeírásokban általában [[jobbágy]]okként szerepeltek. A vidékre jellemző, a katonáskodáshoz kötődő félnemesi rang volt a [[Puskás (rang)|puskásság]] intézménye. Végül egész falvak kaptak kollektív kiváltságot, adómentességet a várnak nyújtott különböző szolgáltatások fejében. A valódi jobbágyok számát az is csökkentette, hogy a 17. században a földesurak általában [[inskripció]]val váltak vidéki birtokosokká, és a bizonytalan jószágaikról sok jobbágyot, néha egész falvakat Erdély belső vidékein fekvő birtokaikra költöztettek. (Innen a ''Chiorean, Chioran, Kővári'' családnevek elterjedtsége.)
== Források ==
| |||