„Nehbet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Totemisztikus istenek” kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Nehbet''' az [[ókori egyiptomi vallás]] egyik istennője. Keselyű formában tisztelték, Felső- Egyiptom védőistennője, így az egész ország egyik védelmező istensége volt. Alsó-Egyiptom védőistennőjével, [[Uadzset]]tel együtt ők voltak a „Két úrnő” ''(nebti),'' ami a fáraó [[Ötelemű titulatúra|ötelemű titulatúrájának]] egy eleme is.<ref>Wilkinson, p.213</ref> Kultusza valószínűleg már a [[Predinasztikus kor|predinasztikus]] időkben kialakult; lehetséges, hogy Felső-Egyiptomban teremtő vagy anyaistenségként tisztelték, esetleg égistennő volt. Közeli kapcsolatban állhatott a felső-egyiptomi uralkodóházzal.<ref>Lesko, p.65</ref>
{{forma}}
 
'''Nehbet''' ókori egyiptomi istennő, akit keselyű formában őriztek meg a hieroglifák. Az egyiptomiak az egészség és az élet megtestesítőjeként tartották számon. Az istenek erejének és számon tartójának is nevezték. Szent állata a keselyű. Nő alakjában ábrázolták, keselyűbóbitával és Felső-Egyiptom fehér koronájával a fején. Felső-Egyiptom szimbólumának tartották, neve bekerült az egyesített Egyiptom fáraóinak titulusai közé. Néha azonosult Utó kígyóistennővel, s ilyenkor kígyófejű keselyűnek ábrázolták. Jelzője: „neheni fehér”. A Piramisszövegek Hórusz szemének mondják, a későbbi szövegek „Napszemnek” említik. A fáraók hatalmának megszemélyesítőjeként azt tartották róla, hogy ő biztosítja a győzelmet az ellenség felett. A sivatag úrnőjeként a bányamunka (az arany- és ezüsttermelés) oltalmazójának is tartották, de anyaistennő funkciója is volt (ilyen minőségben azonosult Muttal), segédkezett a szüléseknél (ezért rokonították Hekettel). A fáraók trónra lépésének harmincéves jubileumán, a ''Heb-szed'' ünnepen Nehbet figuráját a fáraó csónakjának az orrára helyezték.
Nehbet nevének jelentése: ''[[Neheb]]''ből származó. Ez a város, mely az istennő kultuszközpontja volt, közel feküdt [[Nehen]]hez, Felső-Egyiptom predinasztikus fővárosához, így az istennő az országrész egyik jelképévé vált, és az egyesítés után összefüggésbe hozták Felső-Egyiptom fehér koronájával. Ebben a szerepében a király isteni anyja is; a [[Piramisszövegek]] tehén formájú anyaistennőként ábrázolják.<ref>Wilkinson, p.214</ref> Később azonosították [[Ízisz|Ízisszel]], [[Hathor]]ral is.<ref>Lesko, pp.68,179</ref> Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] és a [[Későkor]] idején a gyermekszülésnél segédkező istennőként is tisztelték, emiatt a görögök [[Eileithüia|Eileithüiával]] [[Interpretatio graeca|azonosították]] isteneik közül.<ref>Wilkinson, p.214-215</ref>
 
Az [[egyiptomi nyelv]]ben az ''anya'' és ''keselyű'' szavak ''(mwt)'' megegyeztek; feltételezések szerint az összefüggésbe hozást az okozhatta, hogy a keselyűk nagyon gondoskodók a kicsinyeikről, de mivel más kultúrák is imádtak keselyűforma anyaistennőket, és egyiptomi ábrázolásokon megjelenik az ellenségek holttestét marcangoló keselyű is, elképzelhető, hogy olyan, abszolút hatalmú istennőt láttak benne, aki képes életet adni és elvenni is.<ref>Lesko, p.66</ref>
 
==Ikonográfiája==
Leggyakrabban keselyű ''(Vultur auricularis)'' formájában ábrázolták, időnként az örökkévalóságot jelképező ''sen''-gyűrűvel karmai közt. Időnként Uadzsethez hasonlóan kobraként is ábrázolták (ahogy Uadzsetet időnként keselyűként), hogy a két istennő közös funkcióját hangsúlyozzák; Nehbet ilyenkor gyakran a fehér koronát viseli. Antropomorf ábrázolása keselyűfejdíszes vagy Felső-Egyiptom fehér koronáját viselő nőalak.<ref>Wilkinson, p.214</ref> Az [[V. dinasztia]]beli [[Szahuré]] halotti templomában emberalakban, a fáraó dajkájaként ábrázolják.<ref>Lesko, p.66</ref>
 
A [[IV. dinasztia]] végén jelenik meg a királynék keselyűdíszes fejéke, ami a [[ptolemaida kor]]ig megmarad; ez jelentheti, hogy Nehbettel azonosítják a királynét<ref>Lesko, p.66</ref> (a másik jelentős keselyűistennő, [[Mut]] csak jóval később tett szert fontosságra).
 
==Kultuszhelye==
Nehebi temploma eredetileg egyszerű, állatbőrrel borított faépítményből állhatott, hasonlóan a legkorábbi egyiptomi templomokhoz; később, például a [[III. dinasztia]]beli [[Dzsószer]] jubileumi udvarán kőből emeltek hasonló épületeket. Egy aranyból készült hasonló szentélyt megtaláltak [[Tutanhamon]] sírjában ([[KV62]]), ennek tetejét keselyűalakok díszítették.<ref>Lesko, p.67</ref>
 
[[II. Amenhotep]] újjáépíttette az istennő nehebi templomát; az alapozási lerakatban termékenységistennő-figurákat is elhelyeztek, ami mutatja, hogy az istennőnek még mindig tisztelték ezt az aspektusát is. [[III. Amenhotep]] is építtetett neki itt egy kis templomot. Városi templomát a ramesszida korban is bővítették, és a közelben a ptolemaidák is építtettek templomot neki.<ref>Lesko, p.68</ref>
 
A közelben kialakított újbirodalmi sziklasírok egyikében, [[Paheri]] polgármester sírjában a bejáratnál Nehbet tiszteletére írt himnusz olvasható:<ref>Lesko, p.68</ref>
 
:''Tisztelet neked, ó, a völgy bejáratának úrnője, az ég úrnője,''
:''Istenek úrnője,''
:''Kormányrúdja annak, akinek nincs evezője,''
:''Bíró az égen és a földön,''
:''Gyönyörű csillag, mely láthatatlan, kivéve szép időkben.''
 
==Források==
{{reflist}}
* http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=33637&a_id=617745&h_id=111538
* Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207
* http://crowland.uw.hu/images/egyiptom/nevek.html
* Barbara Lesko: The Great Goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999. ISBN 9780585116808
 
[[Kategória:Egyiptomi istenek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nehbet