„Kékfrankos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
 
A kékfrankos általános [[Közép-Európa|Közép-Európában]], beleértve [[Ausztria|Ausztriát]] és [[Németország]]ot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt [[Soproni borvidék|Sopronban]], [[Villány–Siklósi borvidék|Villányban]], [[Hajós|Hajóson]], [[Szekszárdi borvidék|Szekszárdon]] és [[Egri borvidék|Egerben]]. A négy borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek <ref>[http://agrolinewww.helyhirpecsiujsag.hu/modulesprinting.php?opaid=modload&name=News&file=article&sid=2934&mode=thread&order=0&thold=014907]</ref>.
 
A kékfrankos az [[1990-es évek]]ben még itthon lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, mostmármost már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak, és jó kékfrankost csak nálunk csinálnak a világon <ref>[http://www.mywine.hu/?id=300 mywine: Kékfrankos kóstolóról])</ref>. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az [[egri bikavér|egri]] és a [[szekszárdi bikavér]]nek is.
 
A Monarchiában a [[19. század]]ban terjedt el, eredete vitatott. Tartja magát az a nézet is, hogy a [[Kaszpi-tenger]] vidékéről származik és még a honfoglaló magyarok hozták magukkal. (Ennek igazolására nehéz forrást találni.)
 
==Soproni hagyomány==