„Seigniorage” változatai közötti eltérés

A jegybankok alapvető funkciója az új bankjegyek és pénzérmék kibocsátása, valamint az elhasználódott, megrongálódott, elavult vagy egyéb okból feleslegessé vált bankjegyek és érmék bevonása. A kettő különbsége, a ''nettó pénzkibocsátás'', a jegybank jövedelme: a bank, felhasználva a pénzkibocsátásra vonatkozó privilégiumát, pénzt hoz forgalomba, amelynek összege növeli a jegybank mérlegének bevételi oldalát. Az így keletkezett bevétel a ''jegybank készpénzkibocsátásból származó seigniorage-jövedelme''. A pénzkibocsátásnak persze van költsége: az érméket és bankjegyeket elő kell állítani, és forgalomba hozatalukig biztonságosan tárolni kell őket. Az ezzel a költséggel csökkentett seigniorage-jövedelem a ''készpénzkibocsátásból származó, előállítási költségekkel korrigált seigniorage-jövedelem''.

A szóban forgó összegek nagyságrendjéről való tájékoztatásul: 2003-ban a [[Magyar Nemzeti Bank]] nettó pénzkibocsátása 15,7 milliárd forint volt, míg ennek költsége 4,1 milliárd forint volt. Ebben az évben tehát a központi bank készpénzkibocsátásból származó nettókorrigált seigniorage-jövedelme 11,6 milliárd forint volt.<ref name="mnb"/>

A központi bankok másik funkciója az, hogy elősegítsék a bankrendszer biztonságát. Ebből a célból a központi bankok jogosultak előírni, hogy a kereskedelmi bankok a központi banknál tartalékokat (pénzt vagy állampapírokat) helyezzenek letétbe. A tartalék mérete függ az egyes pénzintézetek kihelyezéseinek mértékétől és attól, hogy az adott pénzintézetek kihelyezései mennyire kockázatosak. A jegybanknál elhelyezett tartalékok után a jegybank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy ha fizet is, kevesebbet, mint amekkora kamatot a jegybank az általa nyújtott hitelekért felszámít. A különbségből származó kamatjövedelem a ''központi bank tartalékelhelyezésből származó seigniorage-jövedelme'': a központi bank, felhasználva azt a privilégiumát, hogy előírhatja a pénzintézetek számára a tartalékelhelyezést, kamatjövedelemhez jut. Ehhez a jövedelmhez kapcsolódnak banküzemi költségek; az ezek levonása után megmaradó haszon a ''jegybank tartalékelhelyezésből származó korrigált seigniorage-jövedelme''. Tájékoztatásul: 2003-ban a Magyar Nemzeti Bank tartalékelhelyezésből származó seigniorage-jövedelme 103,7 milliárd forint volt, ennek banküzemi kölsége 10,7 milliárd forint volt, így a kettő különbségeként a jegybank 93 milliárd forint tartalékelhelyezésből származó korrigált seigniorage-jövedelemre tett szert.

A kétféle korrigált seigniorage-jövedelem együttes összege 2003-ban 104,6 milliárd forint volt.<ref name="mnb"/>