Főmenü megnyitása

Módosítások

3 873 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
bővítés
{{Horvát település infobox
| név = Szelence
| helyi név = Selnica
| megye = Muraköz
| rang = falu
| alapítás éve = 1334
| polgármester = Anđelko Kovačić
| irányítószám = 40314
'''Szelencehegy''' vagy '''Szelence''' ([[Horvát nyelv|horvátul]] ''Selnica'', [[1931]]-ig ''Selnički breg'', [[Magyar nyelv|magyarul]] [[1908]]-ig ''Hegykerület VII.'') [[község]]központ [[Horvátország]]ban, [[Muraköz|Muraköz megyében]].
 
== Fekvése ==
== Hozzátartozó települések ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 15 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
 
== Hozzátartozó települések ==
A községhez 10 település tartozik: [[Alsóhideghegy]] ''(Donji Zebanec),'' [[Alsóvéghegy]] ''(Donji Koncovčak )'' [[Bükkösd]] ''(Bukovec)'', [[Faluhegy]] ''(Zaveščak )'', [[Felsőhideghegy]] ''(Gornji Zebanec),'' [[Hidegfalu]] vagy ''Bocskaihegy'' ''(Zebanec Selo),'' [[Kopaszhegy]] ''(Plešivica)'', [[Morzsahegy]] ''(Merhatovec)'', [[Paphegy]] ''(Praporčan)'', és '''Szelence''' ''(Selnica)''.
 
==Története==
A település első írásos említése a zágrábi püspökség [[1334]]. [[augusztus 4]]-én kelt oklevelében történt, melyben több muraközi plébánia mellett megemlítik az itteni Szent Márk tiszteletére szentelt templomot is. A falu ennél már korábban is létezett, de erről nem maradt fenn írásos forrás. Magát a falut [[1478]]-ban ''"Zelnycz"'' alakban említik először, a csáktornyai uradalomhoz tartozott. [[1501]]-ben megemlítik a Szent Márk templom Márton nevű papját is. A falu az uradalommal együtt királyi birtok volt, majd [[1350]]-ben [[I. Lajos magyar király]] a Lackfiak ősének István erdélyi vajdának adta. [[1397]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] a hűtlen Lackfiaktól elvette és a Széchenyi családnak adta, majd [[1415]]-ben a Cilleiek szerezték meg. [[1456]]-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett.
 
A Zrínyiek korában erre is elterjedt protestáns vallás. Az [[1622]] és [[1649]] között kelt egyházi vizitációk alakmával feljegyzik, hogy a templomban protestáns és katolikus istentiszteletet is tartottak. [[1657]]-ben 20 protestáns család élt Szelnicén. Miután Zrínyi Pétert [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A templomot az ő idejükben, [[1738]]-ban kezdték megújítani, mely a század végére fejeződött be. Az új plébánia épülete a gazdasági épülettel együtt azonban 1791-ben leégett. A birtokot [[1791]]-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. Festetics György [[1802]]-ben majort építtetett a településen, ahova saját jobbágyait telepítette. Az 1802-es népszámlálás szerint 103 házban 823 lakos élt itt, mind római katolikusok. [[1857]]-ben említik iskoláját, ahova ekkor 32 fiú és 30 leánygyermek járt.
[[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[Csáktornya]]i járásához tartozott. [[1941]] és [[1944]] között ismét [[Magyarország]]hoz, Zala megye Csáktornyai járásához tartozott.
 
Az [[1880-as évek]]ben Singer bécsi vállalkozó fúrásokat mélyített itt és kőolajat talált, melynek kitermelésére az [[1890-es évek]]ben kőolajkutat létesítettek. [[1901]] és [[1904]] között Szelence és Muraszerdahely között 4 km hosszú kőolajvezetéket építettek, mely egészen [[1952]]-ig használatban volt.
== Lakossága ==
 
[[1910]]-ben 1588, túlnyomórészt horvát lakosa volt. [[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[Csáktornya]]i járásához tartozott. [[1941]] és [[1944]] között ismét [[Magyarország]]hoz, Zala megye Csáktornyai járásához tartozott.
 
== Lakossága ==
[[1900]]-ban 1465 lakosából 1398 horvát, 36 magyar és 6 fő német nemzetiségű volt. [[1910]]-ben 1588, zömében horvát lakosa volt. [[1991]]-ben 1059 lakosából 1019 volt a horvát 12 fő a szlovén nemzetiségű. A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint Szelence község lakossága 3442 volt. Szelence lakosainak 91,5 százaléka horvát, 5 százaléka cigány, 0,5 százaléka szlovén nemzetiségű. 2001-ben egy ember vallotta magyar nemzetiségűnek magát.
 
== Nevezetességei ==
[[Szent Márk]] tiszteletére szentelt római katolikus templomát már 1334-ben említik. 1738 és 1747 között megújították, majd a 18. század végén bővítették és elkészült az új orgona és két oltár, melyeket Szent Anna és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. Utoljára 2005-ben újították fel.
 
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.selnica.hr Hivatalos oldal]
*[http://www.medimurje.info/index.php?option=com_content&task=view&id=86&Itemid=50 Szelence a Muraköz információs portálján]
*[http://www.glas-koncila.hr/index.php?option=com_php&Itemid=41&news_ID=12903 A szelencei Szent Márk plébánia ismertetője]
*[http://www.destinacije.com/slika_nav.asp?lang=de&pg=42&folder=Slike/Hrvatska/CrkveiKatedrale&cp=1669&s=Next Fénykép a templomról]
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
[[Kategória:Muraköz települései]]