„Ausztria császára” változatai közötti eltérés

Az osztrák császári címet [[1804]]-ben, [[Ausztria]] örökös császársággá alakításakor vette föl Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc, az utolsó [[Német-rómaiNyugati császárok listája|német-római császár]], aki [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven lett az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett [[Franciaország|francia]] [[Franciaország uralkodóinak listája|császárság]] uralkodójával, [[I. Napóleon]]nal szemben. Az [[Osztrák Császárság]]ot [[1867]]-ig Habsburg Monarchiának, Habsburg Birodalomnak is nevezték.

[[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]], az első osztrák császár a [[Német-rómaiNyugati császárok listája|német-római császár]]i címet is viselte [[1806]]-ig, amikor – [[I. Napóleon]] császár követelésére – a [[Német-római Birodalom]], és vele a német-római császári cím, hivatalosan ("[[de jure]]") is megszűntek. Ekkorra a [[Német-római Birodalom]] ténylegesen ("[[de facto]]") már nem létezett, mert [[I. Napóleon]] különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.

| Az első osztrák császár [[1804]]-től. I. Ferenc néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]], II. Ferenc néven [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]. ([[1806]]-ig II. Ferenc néven ő volt az utolsó [[Német-rómaiNyugati császárok listája|német-római császár]] is).