|
}}
'''Nyilas Elek''', ([[Budapest]], [[1969]]. [[május 3.]] – ) válogatott labdarúgó, középpályás.
Nyilas Elek Budapesten született 1969. május 3-án. Édesapja Fradi szurkoló volt, értelemszerűen Elek is az lett. Gyerekkorában a család Dunakeszire költözött, ott kezdte el futballista pályafutását 9 éves korában az ifjú Nyilas, amit 2 esztendő múltán Újpesten folytatott. Még mielőtt bárki felhorkanna, erre is van magyarázat.
A labdához való viszonya már akkor is szembetűnő volt, mondhatni kiemelkedett gyerektársai közül. A Cérna-pályán lejátszott egyik mérkőzésük után keresték meg őket az újpestiek, hogy folytassa náluk, hiába volt Eleknek vágya a Fradi. Mivel szülei nem tudták edzésre hordani, a 11 éves kisfiúnak egyedül kellett közlekedni, ami Dunakeszi-Újpest viszonylatban egy közvetlen buszjáratot jelentett, így erre kapott szülői engedélyt. Így focizott 7 évet Újpesten, miközben – mikor már megtehette – az Üllői útra járt szurkolni, elmondása szerint ezzel nem is volt egyedül akkori csapattársai közül. 1987-ben immár felnőtt csapatba igazolt. Újpesten nem láttak benne fantáziát, így a Göd mezét húzta magára 1989-ig, majd katonának vonult, miközben Orosházán játszott, onnan hívták 1990 őszén Vácra. Nem Csank János volt a felfedezője, sokkal inkább az akkori váci vezetés. De aztán Csank alatt érett össze a váci futball csodacsapata, amelyik 2 második hely mellett 1 bajnoki címet is szerzett az élvonalban. Emellett három kupadöntőt is játszottak, kettőt éppen a Fradival, amelyeket azonban elvesztettek. 1995-ben már elismert és neves játékos volt, amikor elérkezett a várva várt nap, a Fradi megkeresése. Nem sokat hezitált, igent mondott és egyből alapembere lett a csapatnak, amely az első őszön mindjárt a BL-sikereiről híresült el.
==Pályafutása==
|
