„Cianobaktériumok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egy helyesebb nyelvtanilag |
bőv. |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}▼
{{Taxobox
| name = Cianobaktériumok
| fossil_range = {{hosszú evolúciós időszak|archaikum|holocén}}
| image = CyanobacteriaColl1.jpg
| regnum = [[Baktériumok]] ''(Bacteria)''
8 ⟶ 7 sor:
| superphylum = Glycobacteria
| phylum = '''Cianobaktériumok''' ''(Cyanobacteria)''
| subdivision_ranks = Altörzsek
| subdivision = szövegben
| wikispecies = Carex
| wikicommons = Carex
}}
A '''cianobaktériumok''' ''(Cyanobacteria)''
== Származásuk, elterjedésük ==
A többi [[prokarióták|prokariótához]] hasonlóan a Föld legősibb szervezetei közé tartoznak. Riboszomális RNS-ük összetétele arra utal, hogy önálló csoportként különültek el már az előtt, hogy az [[archeák]] (Archaea) Gram-pozitív és Gram-negatív csoportokra váltak szét. Meszet kiválasztó formáik már a [[prekambrium]]ból ismertek.
== Rendszerezésük ==▼
Legtöbb fajuk kozmopolita flóraelemként édesvizekben fordul elő.
== Megjelenésük, felépítésük ==
Sejtjeik felépítése alapvetően megegyezik a baktériumokéval, de nincsenek ostoros formáik. Plazmájuk az örökítő anyagot tartalmazó belső, színtelen '''centroplazmá'''ra és a fotoszintetikus [[pigment]]eket tároló külső '''kromatoplazmá'''ra tagolódik. Ez utóbbiban a sejt felszínével párhuzamosan tilakoid membránok húzódnak, és azokban [[klorofill]]-a és [[karotinoidok]], valamint a felszínükön lévő gömböcskékben ''(phycobilisoma)'' '''fikobilin festékek''' kötik meg a napfény energiáját. A [[fikobilinek]] közül a kék [[fikocián]] minden fajban előfordul, a vörös [[fikoeritrin]] gyakran hiányzik. Asszimilációs termékük a [[glikogén]]re hasonlító [[cianoficea-keményítő]].
Lebegésüket gáz[[vakuólum]]okkal biztosítják. Sok faj fonál, lemez vagy tömlő alakú telepet képez.
A [[Chroococcus]] fajok, a réteges szerkezetű [[Gloeocapsa]] fajok, valamint a szerkezet nélküli tömegben szaporodó [[Microcystis]] fajok [[cönóbium]]okba állnak össze. Az [[Oscillatoria]], a [[Scytonema]] és a [[Stigonema]] nemzetségek fajai fonalasan szerveződnek. A nedves talajokon növő [[Nostoc commune]] több centiméteres fonalakból álló, bőrszerű testét kocsonyás anyag tartja össze.
== Életmódjuk, élőhelyük ==
[[fotoszintézis|Fotoszintetizálnak]]; sejtjeik [[klorofill]]t, valamint kék vagy piros színanyagot tartalmaznak. Autotróf, ritkán mixotróf módon táplálkoznak. Fotoszintézisük a többi baktériuménál közelebb áll a növényekéhez, mivel közben oxigént szabadítanak fel. Éppen ezért valószínűleg jelentős szerepet játszottak a Föld légkörének oxidatívvá alakításában.
Ivaros szaporodásuk nem ismert. Sejtosztódással szaporodnak, emellett egyes fajaik [[endospóra|endo-]] vagy [[exospóra|exospórákat]] is fejlesztenek. Fonalas alakjaik a [[hormogónium]]nak nevezett fonaldarabokra szakadozva szaporodnak. A kedvezőtlen időszak átvészelésére tartalék tápanyagokat raktároznak — az erre szolgáló, úgynevezett [[hormociszta|hormociszták]] egy egész sor sejtből is létrejöhetnek.
Jellegzetes üledékszerkezetüket a geológiában [[sztromatolit]]nak nevezik.
Vízben vagy nedves helyeken élnek, egyesek növények szövetüregeiben. Az édesvizekben tartósan meleg időjárás hatására vízvirágzást okozhatnak. Az első megtelepedett élőlények közé tartoznak, így képviselőiket szélsőséges viszonyok között is - hőforrásokban, gleccsereken, fák kérgén, leveleken, homoktalajban és sziklákon - megtalálhatjuk.
Egyes fajaik [[gombák]]kal [[zuzmók]]at alkotnak, mások színtelen [[ostoros egysejtűek]]ben színtestekként működnek. Némely fajuk (így például az [[Aphanisomenon flos-aquae]] és [[Anabaena flos-aquae]]) tömegesen elszaporodva [[toxin]]jaival megmérgezheti a halakat.
Más fajaik (így például az [[Anabaena]] és [[Tolypothrix]] fajok) megkötik a levegő nitrogénjét. Egyes nitrogénkötő fajok növényekkel élnek szimbiózisban. Az [[Anabaena azollae]] például a [[békalencsepáfrány]] ([[Azolla]] spp.)'' levelének, más cianobaktériumok a [[Gunnera]] fajok levélnyelének légkamráiban kötnek nitrogént. A fonalas [[Oscillatoria]], a [[Scytonema]] és a [[Stigonema]] nemzetségek fajai a nitrogént megvastagodott falú, sárgás színű, láthatólag szegényes tartalmú sejtekben, az úgynevezett [[heterociszta|heterocisztákban]] kötik meg.
Egyes fajok [[zuzmók]] szövetkezeteiben vesznek részt.
▲== Rendszerezésük ==
*'''Phylum Cyanobacteria'''
**'''Subphylum Gloeobacteria''' (Gloeobacter violaceus)
33 ⟶ 64 sor:
***##Prochlorococcaceae (Prochlorococcus marinus)
***##Prochlorothricaceae (Prochlorothrix hollandica)
== Felhasználásuk ==
A ''Spirulina platensis'' kék-zöld mikroalgát fehérje előállítása céljából vízkultúrában termesztik.
== Források ==
* [http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-1 Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén: Növénytan 20.1. A cianobaktériumok törzse - Cyanobacteria]
{{Közvagyonkat|Cyanobacteria}}
| |||