„Móri-árok” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Vértes –> Vértes (hegység)
a (→‎Geológiája: kisebb formai javítások)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Vértes –> Vértes (hegység))
[[Fájl:A móri-árok vázlata.jpg|300px|jobbra|thumb|A Móri-árok vázlata]]
A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes (hegység)|Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistája]].
 
==Geológiája==
* [[Moha (település)|Moha]]
 
A térséget 22&nbsp;700-an lakták [[2002]]-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os. A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a [[20. század]] során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely <ref>Mórt kivéve</ref> vándorlási veszteségből eredt. A népesedési csúcs az [[1960-as évek]]re esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése. A településeken kisszámú [[németek|német]] nemzetiség él a [[roma]] populáció aránya a népességen belül 4-8%. Az egész terület [[Székesfehérvár]] munkaerő vonzáskörzetébe tartozik. A vidék [[ipar]]át a kitermelő ágazatokon kívül ([[bauxit]], barna[[szén]]) az [[1980-as évek]]ben Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütőipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a [[rendszerváltozás]] után magánkézbe kerülve, működnek tovább. A kultúrtáj [[mezőgazdaság]]át a [[kukorica]], a [[búza]] a [[napraforgó]] határozza meg. A sík területeket kb. 50%-ban [[szántó]]k, a [[gyep]] és a legelőterületek 20%-át teszik ki. E mellett a takarmánynövények ([[lucerna]], silókukorica is jelentősek. A [[Vértes (hegység)|Vértes]] déli lejtőin kitünteti a [[szőlő]] és a [[csonthéjas gyümölcs]]ök ([[szilva]], [[őszibarack]] és a [[kajszibarack]]). Itt terül el az 1000 ha-s [[Móri borvidék]] is.
 
== Jegyzetek ==
116 360

szerkesztés