„Taracköz” változatai közötti eltérés

491 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
a
 
==Története==
'''Taracköz''' nevét [[1336]]-ban említette először oklevél,. mint a Balk nemzetség birtokát.
A település később a szentmihálykörtvélyesi kolostor tulajdona lett, majd egy ideig királyi birtok volt, ezután pedig a Drágffyak kapták meg.
 
[[1378]]-ban ''Tarazkus'', [[1389]]-ben ''Taraz'', [[1495]]-ben ''Taraczkewz'', [[1610]]-ben ''Taraczköz'' néven írták.
 
A település [[Tisza]] és a Taracz összefolyásánál fekvő falu sa [[14. század]] közepén keletkezett és a Balk nemzetség birtokai közé tartozott, később pedig a szentmihálykörtvélyesi kolostor tulajdona lett, majd egy ideig királyi birtok volt, ezután pedig a Drágffyak kapták meg.
 
[[1373]]-ban Szász vajda fiainak birtoka volt, majd [[1419]]-ben Irholci Tatul kapta meg. A Tatulok kihaltával a Dolhaiaké, majd leányágon a Kornisoké lett.
 
A [[17. század]]ban a Budai, Kölcsei, Szécsényi, Sztojka családok osztoztak meg a birtokon.
A [[Rákóczi szabadságharc]] alatt elnéptelenedett faluba [[német]] telepesek érkeztek a faluba.
 
A [[Trianoni békeszerződés]] előtt [[Máramaros vármegye]] Taraczvizi járásához tartozott.
 
A település közelében folyt el a [[Tisza]], ami a közeli máramarosi sóbányáknak köszönhetően fontos sószállító út volt. Az itteni lakosok közül is sokan éltek sószállításból, amelyet vagy szekéren, szállítottak, vagy tutajokon úsztattak le a Tiszán, de viziúton szállították a környék ártéri gyümölcsöseiben megtermett szilvát, almát, vagy aszalt gyümölcsöt is a távolabbi vidékek piacaira.
 
 
==Nevezetességek==