„Tradicionális logika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Század nevében római számból arab szám (WP:BÜ) |
a Utalás egyértelműsítőre |
||
1. sor:
{{egyért2|a tradicionális logikáról|Arisztotelészi logika (egyértelműsítő lap)}}
A '''tradicionális logika''' nagyjából a [[logika]] késő középkori és újkori létezési formáját jelenti, mely az [[Arisztotelész logikája|arisztotelészi]] és [[skolasztikus filozófia|skolasztikus]] [[skolasztikus logika|logikából]] alakult ki, és időszaka egészen az XVII. szd. közepéig tartott; sokan a skolasztikusokat is ide értik.▼
▲A '''tradicionális logika''' nagyjából a [[logika]] késő középkori és újkori létezési formáját jelenti, mely az [[Arisztotelész logikája|arisztotelészi]] és [[skolasztikus filozófia|skolasztikus]] [[skolasztikus logika|logikából]] alakult ki, és időszaka egészen az
A döntő hatást erre az irányzatra [[Arisztotelész]]en (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakján kívül a [[sztoikus filozófia|sztoikusok]] [[sztoikus logika|logikai munkássága]] gyakorolta. A középkorban a [[skolasztikus]] logikatudósok továbbfejlesztették Arisztotelész elméleteit, melyek az [[Organon]] c. gyűjteményben jelentek meg; és kialakítottak egy szimbolikus és formális jellegű, logikai [[tradicionális logika#Kategorikus szillogizmusok|szaknyelvet]]. A skolasztikus logika fénykora főként a 13. század. Ezután több évszázados hullámvölgy következett, melyből egyetlen tudós, [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] ([[1646]] – [[1716]]) emelkedik ki (de ő meglehetősen magasra!). ▼
▲A döntő hatást erre az irányzatra [[Arisztotelész]]en (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakján kívül a [[sztoikus filozófia|sztoikusok]] [[sztoikus logika|logikai munkássága]] gyakorolta. A középkorban a [[skolasztikus]] logikatudósok továbbfejlesztették Arisztotelész elméleteit, melyek az [[Organon (Arisztotelész)|Organon]]
A logika a középkorban nagyjából ennél tovább nem is fejlődött, sőt a kor végére még a skolasztikus felfedezések nagy része is elfelejtődött. Ez részben azzal magyarázható, hogy a [[felvilágosodás]] korában a logikával szemben fontosabbá váltak az empirikus tudományok; részben azzal, hogy a későbbi korok [[filozófus]]ai ([[Hume]], [[Kant]], [[Hegel]]) a logika addigi [[lételmélet]]i és [[nyelvfilozófia|nyelvelmélet]]i filozófiai alapjairól az [[énfilozófia|énfilozófiára]] és a [[dialektika|dialektikára]] helyezték a hangsúlyt. A tradicionális logikát mindenképpen szokás megkülönböztetni a 19. század második felében kialakult matematikai [[formális logika|formális logikától]], de a [[filozófiai logika]] elméleteitől is, illetve a logikára való egyéb filozófiai reflexióktól (mint [[Kant]] [[transzcendenciaelmélet]]étől).
| |||