„II. Tvrtko bosnyák király” változatai közötti eltérés

Származásáról [[Wertner Mór]] ezt mondja: „[[I. Tvrtko bosnyák király|I. Tvrtkónak]] és vidini [[Sisman Dorottya bosnyák királyné|Dorottyának]] legidősb fia [[1382]]. évben már életben volt.”<ref>Lásd Wertner (1891: 227).</ref> A boszniai trónöröklés szerint nem elsőszülöttségi rendben örökölték a Kotromanić-ház tagjai a trónt, így I. Tvrtko feltehetőleg még kiskorú gyermekeit megelőzve az elhunyt király közeli rokonát,<ref>Wertner (1891) szerint testvérét, Fajfrić (2000) szerint unokatestvérét.</ref> [[Dabiša István bosnyák király|Dabiša Istvánt]] választotákválasztották királlyá [[1391]]-ben. Dabiša halála után [[1395]]-ben már annak kiskorú fiát is mellőzték, és özvegyét, [[Gruba Ilona bosnyák királynő|Gruba Ilona]] királynét ültették Bosznia trónjára, akit azonban [[1398]]-ban elmozdítottak onnan, és I. Tvrtko házasságon kívüli fiát, [[Ostoja István bosnyák király|Ostoja Istvánt]] választották helyette. Tvrtko herceg végül [[1404]]-ben nyerte el az ország kormányzását II. Tvrtko néven, mikor testvérét egy összesküvés megbuktatta, aki [[Zsigmond magyar király]]hoz menekült. Maróti János macsói bánt küldte Zsigmond Ostoja megsegítésére, aki elfoglta Szreberniket és Ostoja székhelyét, Bobovácot, ahova magyar őrséget helyezett, de II. Tvrtkót nem sikerült ekkor még elmozdítani a trónról. Zsigmond király végül [[1408]]-ban vezetett nagy szabású hadjáratot Boszniába, melynek eredményeként II. Tvrtko királyt Dobor váránál fogságba ejtette, aki meghódolt előtte, és elismerte a magyar király fennhatóságát. Zsigmond ekkor magával vitte a legyőzött boszniai uralkodót [[Buda|Budára]]. Az[[1408]]-as Bosznia fölötti győzelem alkalmából alapította meg Zsigmond és [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] királyné a [[Sárkányrend]]et. [[1409]]. októberében a Magyarországon „vendégeskedő” II. Tvrtkót a magyarellenes párt Hranić Sandalj vajda vezetésével hivatalosan is elmozdította a trónjáról, és ismét Tvrtko féltestvérét, Ostoját kiáltották ki királlyá. II. Tvrtko [[1415]]-ig Magyarországon maradt, és csak ekkor küldte Zsigmond újra Boszniába, hogy újraismét elfoglalja a trónt, ami több éves küzdelem után csak [[1421]]. [[augusztus 18]]-án sikerült neki. A koronázására [[1421]]. szeptemberében került sor.

[[1433]]-ban Tvrtko leghatalmasabb boszniai ellenfele, Sandalj Boszniát a szultántól megvette, Tvrtko ennek hatására Magyarországra menekült, Boszniában pedig unokaöccse, féltestvérének egyik természetes fia, Radivoj ragadta magához a hatalmat, de királyi cím nélkül. Radivojt Sandalj halála ([[1435]]) után megbuktatták, amikor a kormányrudat Sandalj unokaöccse, Vukčić István ragadta magához. [[1436]]-ban Tvrtko hazatért, de csak azzal a feltétellel nyerte vissza trónját, hogy [[II. Murád szultán]]nak évi 25.000 aranyat ígért, és elismerte az oszmánok fennhatóságát. [[1440]]-ben azonban [[I. Ulászló magyar király]]hoz csatlakozott, és magyar segítséget kért, mikor az oszmánok Zvornik várát békeidőben elfoglaltákmegkaparintották.

AzII. Tvrtko utolsó említése [[1443]]. [[június 22]]-én történt, halálának pontos időpontja ismeretlen, de Klimentović Simon horvát krónikás szerint bosnyák alattvalói meggyilkolták.<ref>Lásd Wertner (1891: 228) és Fajfrić (2000).</ref>

Kijelölt örökösét, [[Cillei Hermann]]t túlélte, deazonban a Cillei örökösök nem mondtak le a bosnyák koronáról, de [[Cillei Ulrik]] ellenfele, [[Hunyadi János]] a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király másik természetes fiát, [[István Tamás bosnyák király|István Tamás]]t támogatta, így Cilleit kiütötte a boszniai örökségből.

II. Tvrtko két házassági terve ismert, az egyik a [[romagna]]i Malatesta család<ref>Éppen ebben az időben, [[1421]]. [[január 19]]-én vette feleségül a Malatesta család egyik tagját, Kleofát a Palaiologosz-házi bizánci császári herceg, Teodor, [[II. Mánuel bizánci császár]] fia, mely házasságból származott [[Palaiologina Ilona ciprusi királyné]], [[II. János ciprusi király]] 2. felesége és [[I. Sarolta ciprusi királynő]] anyja.</ref> egy nőtagjával kötendő házasságról, mely velencei követségi beszámolóból maradt ránk [[1422]]. májusából, de az esküvő sohasem történt meg.<ref>Lásd Wertner (1891: 228).</ref> A másik a Garai családból származó Dorottya grófnővel, [[Garai János (ispán)|Garai János]] temesi ispán lányával, Zsigmond és Cillei Hermann rokonával<ref>Garai János Zigmond sógorának és Cillei Hermann vejénkvejének, Garai Miklós nádornak volt az öccse.</ref> kötött eljegyzés [[1428]]. [[április 9]]-én, de a magyar hagyományok nem tudnak arról, hogy a tényleges egybekelés megtörtént volna.<ref>Wertner nem is említi az esetleges eljegyzést sem. Fajfrić (2000) szerint [[1428]]-ban. augusztusában a tényleges egybekelés is megtörtént, de a boszniai főnemesség teljes távolmaradásával.</ref>