„Új gazdaságpolitika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás javítása
11. sor:
Az intervenció és a polgárháború, majd a [[Lengyelország]]gal való háború után a bolsevik párt kísérletet tett arra, hogy a hadikommunizmus intézményei (központi elosztás, fogyasztási kommunák) fenntartásával térjenek át a békeidőszakra. [[Trockij]] és hívei a szakszervezetek gazdasági vezető szerepével kiegészítve akarták ezt elérni, de vereségük a VIII. Összoroszországi Szovjetkongresszuson,<ref>A szakszervezetekről, a jelenlegi helyzetről és Trockij elvtárs hibáiról. ''Lenin Összes Művei 42. kötet'', Kossuth 1981)</ref> valamint a politikai helyzet radikális megváltozása [[1921]]-ben gyökeres fordulatot eredményezett a gazdaságpolitikában.
 
A hadikommunizmus megtartása politikai okokból lehetetlennek bizonyult. A parasztság lázadozott a kötelező beszolgáltatás ellen,<ref>Nove, A. (1969): ''An economic history of the USSR'', London: Penguin</ref> a [[kronstadti felkelés]] azzal fenyegetett, hogy lázadások lehetnek az alapvetően paraszti hadseregben és hogy a [[mensevik]] és [[esszereszer]] program („szovjeteket bolsevikok nélkül”) hatásos lehet. Gazdaságilag is lehetetlennek bizonyult a hadikommunizmus fenntartása az infrastruktúra szétzilálódása miatti ipari összeomlás és a pusztító éhínség, valamint a nagyarányú és növekvő munkanélküliség miatt, amelyet várhatóan tovább növelt volna a hadsereg nagy részének leszerelése.
 
Ebben a helyzetben, részben fokozatosan, részben döntő lépéseken keresztül vezette be a [[Népbiztosok Tanácsa]] a NEP-et. [[Lenin]] személyes tekintélyét felhasználva és néhány vezető támogatásával sikerült a párttal elfogadtatni az átállást a X. pártkongresszuson.<ref>''Lenin Összes Művei, 43. kötet'' 1-117.o.</ref>