„Kommagéné” változatai közötti eltérés

'''Kommagéné''' ([[hettita nyelv]]en ''Kummani'', [[hurrik|hurri nyelven]] ''Kumaḫa'') független [[ókor]]i királyság [[Szíria|Észak-Szíriában]] az [[Eufrátesz]] folyónál, a [[Toros-hegység]]től délre. [[I. e. 162]]-ben vált önállóvá, amikor a termékeny mezőgazdasági terület főkormányzója, Ptolemaiosz fellázadt a [[Szeleukida Birodalom]] ellen. Fia, Szamosz alapította a királyi fővárost, [[Szamoszata|Szamoszatát]] [[i. e. 150]] körül. Az egyik későbbi uralkodó, [[I. Antiokhosz kommagénéi király|I. Antiokhosz]] behódolt [[Pompeius]] [[Római Birodalom|római]] hadvezérnek [[i. e. 64]]-ben, ezért [[Mezopotámia]] egy darabját kapta jutalmul, de mivel később a [[parthusok]] mellé állt a rómaiakkal szemben, [[Antonius]] [[i. e. 38]]-ban megfosztotta trónjától. [[III. Antiokhosz kommagénéi király|III. Antiokhosz]] halálakor, [[17]]-ben [[Tiberius]] a Római Birodalomhoz csatolta az országot, ám az [[Claudius római császár|Claudius]] uralkodása alatt visszanyerte függetlenségét. Csak [[72]]-ben, [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]] uralkodása alatt vált véglegesen [[Syria]] [[provincia]] részévé. Kommagéné királyi családja [[Arménia]] [[satrapa]]i dinasztiáján keresztül [[I. Dareiosz]] [[Perzsa Birodalom|perzsa]] nagykirálytól és a [[Szeleukidák]]kal kötött házassági kapcsolatok révén [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]]ól származtatta magát, és mint I. Antiokhosz síremléke bizonyítja, az [[Görögország|ógörög]] hiedelmekkel felületesen átitatott perzsa [[zoroasztrianizmus]] követője volt.▼