„Kaukázusi Albania” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Albania (ókori ország) lapot átneveztem Kaukázusi Albania névre: mint Kaukázusi Ibéria |
tataroz |
||
32. sor:
}}
[[Kép:Aghuank.jpg|thumb|right|250px|Albania 387-ben]]
'''Albania''' vagy '''Agvank''' [[ókor]]i ország (ma [[Shirván]] a [[Kaukázus]] és a [[Kaszpi-tenger]] között, [[Armenia|Armeniától]] a mai [[Kur]] folyó választotta el. Semmi köze sincs a ma ismert [[Albánia|Albániához]]. Termékeny földekkel rendelkezett
A kartveli népek ([[Kartli]] lakossága) és a kaukázusi albánok matriarchális panteont tiszteltek, a legfőbb istenségek, mint például a Napisten nőalak volt. A Hold viszont férfi. A Holdisten egyben az ibérek védnöke is. A későbbiekben (az [[Akhaimenida királyok listája|Akhaimenida]] királyok idejében a mitológiát jelentős iráni hatások érték. Így innen eredhet a Grúziában még a 20. században is élő ''Amirani-mítosz'', amely egy hegyekhez láncolt óriásról szól. E mítosz görög változata [[Prométheusz]] legendája. A római korban legfontosabb istenükké a Hold-istennő vált, akit orgiasztikus szertartásokkal ünnepelték.
== Források ==▼
Az iráni hódítók Dél-Azerbajdzsánba még be-betörtek, de Albaniát tartósan nem hódította meg egyetlen nagyhatalom sem. Mint a peremnépek többsége, az albánok zsoldosként harcoltak [[III. Dareiosz perzsa király|III. Dareiosz]] seregében például [[Gaugamélai csata|Gaugamélánál]]. [[Pompeius]] [[i. e. 65]]-ben kis időre a [[Római Birodalom]]hoz csatolta az országot.
▲== Források ==
{{pecz}}
*{{cite book|editor=J.P. Francev|title=Világtörténet tíz kötetben (2.)|year=1967|publisher=Kossuth K|isbn=}}
{{portál|ókor}}
|