„Dioszkuroszok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: id:Dioskuri |
bőv. |
||
1. sor:
[[Fájl:Dioskouros.jpg|right|thumb|120px|A Dioszkuroszok egyike]]
A '''Dioszkuroszok''' (Dioszkuruszok) spártai királyfiak, [[Tündareosz]] király és [[Léda (mitológia)|Léda]] két ikerfia, Kasztór és Polüdeukész. Nevük azt jelenti, hogy ''[[Zeusz]]-fiak'', mert nővéreikhez, [[Helené]]hez és [[Klütaimnésztra|Klütaimnésztrához]] hasonlóan egyiküket (ez volt Polüdeukész) Zeusz nemzette, aki ezért halhatatlan lett, míg a másik, Tündareusz fia, Kasztór halandónak született.
Polüdeukész (Pollux) roppant erejével és ökölvívó tudományával tűnt ki, Kasztór (Castor) pedig felülmúlhatatlan volt kocsihajtásban és
== A kultúrában ==
Az ókori hajósok róluk nevezték el az árbocok csúcsán néha megjelenő fénytüneményt (ma [[Szent Elmo tüze]]), s úgy tartották, hogy ha ikerlángként jelenik meg, az a vihar közeli végét jelenti, ezért aztán az ikerpár a tengerjárók pártfogója lett.▼
Emléküket őrzi az égen az [[Ikrek csillagkép]].
▲Az ókori hajósok róluk nevezték el az árbocok csúcsán néha megjelenő fénytüneményt (ma [[Szent Elmo tüze]]), s úgy tartották, hogy ha ikerlángként jelenik meg, az a vihar közeli végét jelenti, ezért aztán az ikerpár a tengerjárók pártfogója lett — emellett Kasztór a lovaskatonáké is.
A római mondák szerint ők segítették győzelemre a köztársaságot [[Tarquinius Superbus]] ellenében i. e. 496-ban, ezért jelentős kultuszuk alakult ki. [[Castor és Pollux temploma|Templomuk]] [[Róma|Rómában]], a [[Forum Romanum]]on áll, [[Vesta temploma|Vesta templomától]] nyugatra.
A művészetek legkülönfélébb ágaiban számtalanszor feldolgozták történetüket, megjelenítették alakjukat.
Képzőművészet:
* A [[róma]]i [[Quirinale-palota]] előtt áll szobruk
* [[Peter Paul Rubens]]: Leukipposz lányainak elrablása, 1618, ([[München]], [[Alte Pinakothek]])
Irodalmi feldolgozások:
* [[Beneken Antal]]: Castor et Pollux, 1727,
* [[Szigligeti Ede]]: Castor és Pollux, 1854 (vígjáték),
A zenében:
* [[Jean-Philippe Rameau]]: Castor és Pollux, 1737 (opera, egyik legsikeresebb műve, 1757-ben átdolgozta),
* [[Georg Joseph Vogler]]: Castor és Pollux (opera)
* [[Carl Maria von Weber]]: Nyolc variáció a „Castor et Pollux" balett egy témájára, op. 5 (1804)
Források:
* {{MNL|6|629}}
* [[Németh Amadé]]: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980. p. 321–323.
[[Kategória:Görög mitológia]]
[[Kategória:Római mitológia]]
[[en:Castor and Pollux]]
|