„Őrmező (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
a (Bot: következő hozzáadása: fr:Strážske)
|tengerszint feletti magasság = 134
|terület = 24,77
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc = 52
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok = 21
|hosszúsági ívperc = 50
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója = left
|weboldal = www.strazske.sk/
}}
'''Őrmező''' ({{ny-sk|Strážske}}) kisvároskis[[város]] [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Nagymihályi járás]]ában. [[2001]]-ben 4474 lakosából 4312 [[szlovákok|szlovák]] volt.
 
== Fekvése ==
 
== Története ==
Területe már a kőkorban[[kőkor]]ban és a bronzkorban lakott volt. A mai település valószínűleg már a [[11. század]]ban létezett, első lakói ide telepített határőrök lehettek, erre utal neve is.
Első ízben az egri káptalan birtokainak [[1337]]-es összeírása említi ''"Ewrmezew"'' néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd [[1451]]-ben a Drugetheké. [[1551]]-ben 11 portája volt. A [[16. század]]ban a Rákóczi családé, [[1698]]-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A [[17. század]]ban a homonnai uradalomhoz tartozott. [[1715]]-ben 53 háztartása volt. [[1787]]-ben 103 házában 861 lakos élt. A [[18. század]]ban az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka. [[1828]]-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. [[1871]]-ben megépült a Nagymihály - Homonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.
 
Első ízben az egri káptalan birtokainak [[1337]]-es összeírása említi ''"Ewrmezew"'' néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd [[1451]]-ben a Drugetheké. [[1551]]-ben 11 portája volt. A [[16. század]]ban a Rákóczi családé, [[1698]]-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A [[17. század]]ban a homonnai uradalomhoz tartozott. [[1715]]-ben 53 háztartása volt. [[1787]]-ben 103 házában 861 lakos élt. A [[18. század]]ban az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka. [[1828]]-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal[[mezőgazdaság]]gal és állattartással foglalkoztak. [[1871]]-ben megépült a [[Nagymihály - ]]–[[Homonna]] vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.
Vályi András szerint ''"ÕRMEZÕ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, 733az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán.
 
[[Vályi András]] szerint ''"ÕRMEZÕ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, 733az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1910]]-ben 1091, többségben [[szlovákok|szlovák]] lakosa volt, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel. [[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] [[Nagymihályi járás]]ához tartozott.
 
== Nevezetességei ==
*[[Görög katolikus]] temploma a [[14. század]]ban épült, eredetileg [[gótikus stílusbanstílus]]ban, a [[18. század]] elején átépítették, de egy földrengés súlyosan megrongálta. [[1778]]-[[1779]]-ben helyreállították.
*[[Római katolikus]] temploma [[1840]]-ben épült.
*A [[Széchenyi család]] [[klasszicista stílus|klasszicista]] kastélya [[1901]]-ben épült.
 
== Források ==
Névtelen felhasználó