A '''myocardiális perfúziós képalkotás ([[Myocardial perfusion imaging]], röviden MPI)''' olyan funkcionális kardiális képalkotó eljárás, amelyet az ischaemiás [[ischaemiás szívbetegségekszív]]betegségek diagnosztizálásában használnak fel. Magas stressz-szint alatt a sérült szív [[myocardium]]a kevesebb vért áramoltat át, mint a normál szívizom.
A szívízom anyagcseréjének mérésére speciális radiofarmakonokat használnak, mint például a [[99mTc-tetrofosmin]] vagy a [[99mTc-sestamibi [[izotóp]] izotópokok. A szívverés ritmusa is jól jelzi a myocardiális stresszt[[stressz]]t, amely emelhető akár fizikai feladatok végzésével vagy gyógyszeres[[gyógyszer]]es úton, például [[adenozin]], [[dobutamin]] vagy [[dipyridamole]] adagolásával. A szívizmok vizsgálata az agyi szövetek vizsgálatának elvéhez hasonló: az izotópok által mért gammasugarak alapján a radiofarmakonok eloszlása a szívizomban, illetve a myocardiumon átáramoltatott [[vér]] relatív mennyisége is jól nyomon követhető. A szívizom esetében két szkennelés követi egymást, az első a stresszállapotban produkált szívműködés vizsgálatára szolgál, a második a nyugalmi állapotot rögzíti, a végső eredményt a két szkennelés összehasonlítása adja.
Az MPI 83 százalékos eredményességgel képes az ischaemiás szívbetegségek diagnosztizálására, ami meghatározó helyet biztosít a SPECT-nek a non-invazív tesztek körében.▼
▲Az [[MPI]] 83 százalékos eredményességgel képes az ischaemiás szívbetegségek diagnosztizálására, ami meghatározó helyet biztosít a SPECT-nek a non-invazív tesztek körében.
