„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''Tanácsok Országos Gyűlése''' a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 13-án megtartott választások után a hadi események miatt csak [[június 14]]-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig, azaz [[augusztus 6]]-áig. Nem közvetlenül választott testület volt, tagjait az egyes megyei, illetve a városi tanácsok delegálták; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet-egyet.
==Története==
===Előzmények===
[[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] aztán [[Kunfi Zsigmond]] és [[Kun Béla]] puccsszerűen eltávolították Károlyit a hatalomból és a Nemzeti Tanács helyüket a ''budapesti munkás- és katonatanács'' állt, ami saját ülésén proklamálta a Tanácsköztársaságot és vezette be a [[proletárdiktatúra|proletárdiktatúrát]] és megágyazta a terepet a még aznap megalakult a [[Forradalmi Kormányzótanács]]nak, ami aztán egyszerre működött kormányként és törvényhozó, sőt, alkotmányozó szervezetként is.
 
Még a Nemzeti Tanács hozta meg a ''XXV. néptörvényt'' március elején, ami általános választásokat írt ki április 13-ára. Az ország közigazgatása hivatalosan 1919 januárja óta ugyan különböző tanácsok rendszeréből állt, így a népképviselet megvolt ugyan, de ezeketezek még nem mindenhol válaszottak voltak választottak. Ennek megoldására 1919. április 7-8-a körül (itt-ott 1-2 nap eltéréssel) helyi tanácsi választásokat tartottak, amikről a [[kommunista]] ideológia alapján a választható és a választópolgárok közül kizártak mindenkit, aki ''tőkésnek'', vagy általában a régi rendszer hívének, kiszolgálójának, vagy (haszon)élvezőjének számított, számíthatott. Magyarország történetében ezen a (későbbiekben el nem ismert) választáson szavazhattak először a nők is, igaz csak elenyésző részük élt vele, néhol pedig még ennek ellenére sem engedték őket az urnákhoz, a szavazás „komolyságát” féltve.
 
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett megválasztania helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, ésmajd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták).
===Tevékenysége===
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t és([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 jobboldalinak számító hozzászólást) még aznap közzétették.
 
Közben megválasztottákMegválasztották a 150 tagú [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot (SZKIB), melynek feladata a kormány kinevezése és felügyelete lett, ezzel teljessé téve a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszerét. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament voltlett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták ([[Kommunisták Magyarországi Pártja]]), illetve szociáldemokraták ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]) alkották, akik ekkorra már egyesültek a [[Magyarországi Szocialista Párt]]ba.
 
==Forrás==
* Hajdú Tibor: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1985-056/historia-1985-056-081013-16 Választójog 1918–1919-ben]
 
==Források==
* Hajdú Tibor: [http://www.tankonyvtar.hu/historia-1985-056/historia-1985-056-081013-16 Választójog 1918–1919-ben], História, 1985/056
[[Kategória:Magyarország politikája]]