|
[[Image:Gaul, 1st century BC.gif|thumb|[[Gallia]] térképe a Kr. e. 1. században, a haedushaeduus törzs feltételezett szállásterületeivel.]]
A '''haedusokhaeduusok''' vagy '''aeduusok''' (latin, lásd még ''AeduiAeduui'', ''HaeduiHaeduui'', ''HeduiHeduui'', görög ''Aidouoi''), [[gall]] nép volt [[Gallia Lugdunensis|Gallia Lugdunensisben]], akik az [[Arar]] ([[Saone]]) és a [[Liger]] ([[Loire]]) közti területeket népesitették be az ókorban[[ókor]]ban a mai [[Franciaország|Franciaországban]].
[[StrabónSztrabón]] szerint az Arar és a Dubis ([[Doubs]]) közt laktak, de ez helytelen.
A területeik a mai [[Saône-et-Loire]], [[Côte-d'Or]] és [[Nièvre]] régiókat fedték. [[Livius]] azt irja, hogy már a [[Kr. e. 6. századbanszázad]]ban Itália ellen támadtak, [[Bellovesus]]
hadjáratában.
Még [[Julius Caesar|Caesar's]] [[gall háború|gall hadjárata]] előtt [[Róma]] szövetségeséül szegődtek, és ezzel kiérdemelték a rómaiak„rómaiak testvéreitestvérei” cimet. Amikor a [[sequanusok]] - az [[Arar]] túlpartján lakó szomszédaik, akikkel állandó viszályban éltek - a [[germán]] törzsfő [[Ariovistus]] segitségével megtámadták és leigázták őket, aaz haedusokaeduusok [[Divitiacus]] [[druidákdruida|druidát]] küldték Rómába, hogy a [[Szenátussenatus]] segitségét kérje. Sikertelenül.
[[Kr.e. 58]]-ban Galliába érkezve Caesar első dolga volt helyreállitani a függetlenségüket. A haedusok mégis a Caesar elleni gall szövetséghez csatlakoztak, de [[Vercingetorix]] [[alesiai csata|alesiai]] veresége után újra Róma védőszárnyai alá húzódtak.
[[Augustus Caesar|Augustus]] lerombolta [[Bibracte|Bibractét]], a haedusokhaeduusok fővárosát, és új várost épitett helyette, a félig római, félig gall nevű [[Augustodunum|Augustodunumot]] (a mai [[Autun]]).
[[21|Kr. u. 21]]-ben, [[Tiberius]] uralkodása idején, a haedusok [[Julius Sacrovir]] vezetésével fellázadtak, de (mint [[Tacitus]] irja) [[Gaius Silius]] leverte a felkelést.
[[Kategória:Gallok]]
| 